Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Tettamanti Sarolta: Mithras-kultusz emléke Szentendrén

STUDIA COMITATENSIA 9. Szentendre, 1980. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK PEST MEGYÉBŐL TETTAMANTI SAROLTA (Ferenczy Múzeum, Szentendre) : MITHRAS-KULTUSZ EMLÉKE SZENTENDRÉN A szentendrei késő római temető 75. sz. IV. századi kőládasírjának NyÉNy-i végén másodlagos felhasználásban került elő 1975-ben egy Mithras-jelenetes domborműtöredék.

1 A kőemlék leírása (1. kép): A bikaölés ábrázolását fönt egy ívelten faragott architektonikus keret zárja le, amely egyszersmind a kő felső szélét is jelenti. E keret félkörös mélyedésébe nyúlik bele Mithras frígiai sapkás feje. A tunikába, chlamysba öltözött istenalak bal lábával a bika hátára térdel, s a leroskadó állat hátába szúr. Bal karját az állat fején nyugtatja, jobb lába hátrafelé feszül a bika jobb hátsó lábával együtt. A fő jelenethez tartoznak még a szokásos állatalakok: a skorpió, a kígyó s a kutya.

2 A dombormű jobb szélén az íves lezárás rövid egyenes szakaszban folytatódik. Itt egy nyolcszögletű medaillonban Luna mellképe látható. Alatta az egyik dadophor, Cautes, frígiai sapkában, jobb kezében fáklyát nyújt fölfelé, a baljában amazonpajzsot tart. A bika síkjánál hátrább, följebb áll. A tábla megfelelő jobb oldali része Sollal, Cautopates-szal s valószínűleg a hollóval, hiányzik, letört. Az isten arca is megrongálódott. A fehér mészkő dombormű méretei : 76 X 79 Xl4 cm. Kőemlékünk egy eddig még ismeretlen szentélyből származhat. A Mithras-kultusz, a perzsa eredetű misztériumvallás a keleti vallások közül a legnagyobb hatást gyakorolta Pannónia lakosságára. Itália felől került Pannoniába a IL.század folyamán. Szervezett hivőközösségek a század közepén Poetovióban, Carnuntumban és Aquincumban találhatók. E 3 településnek lesz később központi jelentősége a kultusz terjesztésében a környező területeken. A hívek között már most is elsősorban keleti származású katonák, rabszolgák, libertusok vannak többségben.

3 A század második felében, a századfordulón, a III. század elején a megváltozott történelmi helyzet (a markomann háborúk okozta létbizonytalanság, majd később a dunai tartományok Severus-kori fellendülése, gazdasági virágzása) kedvezett a keleti misztériumvallások tanai iránti igények megnövekedésének, e kultuszok tömeges elterjedésének. Döntő tényező volt e kérdésben keleti származású (főleg szír) népcsoportoknak nagyarányú pannóniai letelepedése (civil lakosságként és a katonai egységekben egyaránt) a II. század utolsó évtizedeitől kezdve.

4 A limesvidéken a Mithras-vallás centrumai a táborok s a hozzájuk tartozó különböző rangú települések.

5 Aquincumban a századfordulón több szentély működött egyidőben a város különböző kerületeiben (a legelső még a 160-as évek elején keletkezett).

6 A gyülekezetek mind a katona-, mind a polgárvárosban létrejöttek. Mithras nem szerepelt a hivatalos istenek között, de a lakosság legtöbb rétegét megnyerte taní179