Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Tettamanti Sarolta: Mithras-kultusz emléke Szentendrén

tásaival: az istenséggel való bensőséges kapcsolat megteremtésének lehetősége, magas erkölcsi eszmények hirdetése, a megváltás tana. Itt is, mint másutt, mind a polgári, mind a katonai népesség jó része keleti eredetű.

7 Intercisában a cohors I (milliaria) Aurelia Antonina Hemesenorum szír katonáinak megjelenésével terjednek a keleti kultuszok a csapatoknál és a letelepedett veteránok alkotta szír kolóniában. Elsősorban Deus Sol Elagabalus és Mithras vallása volt kedvelt.

8 A szír íjászcsapat Pannoniába helyezésének időpontjáról különbözők az álláspontok, Soproni Sándor szerint ez a 176. évre tehető.

9 Brigetio Mithras-szentélyeinek alapítása is a keleti eredetű polgári és katonai elemmel kapcsolatos.

10 Később a tan triumfális vonásai (az istenség győzelmes életútja) kezdenek nagyobb jelentőségre szert tenni. Ez még a Severus-korban, de utána még inkább a Duna menti légiók megnövekedett szerepével s a császárkultusszal lesz kapcsolatos. Mithras alakja összeolvad a napistennel, Sollal.

11 A keleti vallások közül továbbra is Mithras kultusza a legnépszerűbb, legelterjedtebb Pannoniában, túllépve a keleti provinciákból származók körén. A dunai tartományokban csak a kereszténység lesz versenytársa, s szorítja ki véglegesen.

12 A kultusz föllépése, terjedése Ulcisia Castrában a többi ÉK-pannoniai limes menti településen megfigyeltekhez hasonló körülmények között mehetett végbe. A keleti eredetű népesség tömegesebb megjelenése itt is egy katonai egységhez, a cohors I (milliaria) Aurelia Antonina Surorumhoz kapcsolható,

13 amely csapat az intercisaihoz hasonló történelmi körülmények között — hozzá hasonló névvel —, azonos diőpontban, 176-ban kerül ide.

1

'

1 A szentendrei cohorsot 196—211 között átszervezik, neve is megváltozik : cohors I (milliaria) nova Severiana Surorum sagittariorum Antoniniana. Ök építik újjá Ulcisia Castra táborát az ÉK-Pannoniát'212—213-ban ért barbár betörés után. Philippus Arabs (244—249) idejétől kezdve Ulcisia Castra helyőrségét az aquincumi legio II adiutrix egy vexillatiója látja el.

15 E csapat legénységének soraiban Kisázsia keleti feléből, Szíriából s a környező területekről származó katonákat találhatunk.

16 A szentendrei Mithras-dombormű

17 finom megmunkálású, szép, arányos kidolgozású. Ez elsősorban a két főalakra, az istenre és a bikára jellemző. A mellékfigurák, közöttük leginkább a dadophor már sematikusabb ábrázolásúak. Kőemlékünk összehasonlító stíluskritikai vizsgálatának eredményeit az alábbiakban foglalhatom össze: A bikaölés jelenetének architektonikus kerettel lezárása (ívesen vagy egyéb formában) a pannóniai emlékeken jellegzetes megoldás.

18 A szentendrei kultuszképen Luna mellképe nyolcszögű keretben látható. Sol és Luna medaillonokba helyezése meglehetősen ritkán fordul elő, Pannoniában Brigetióban, Carnuntumban ; ezenkívül egy-két noricumi, germániai emléken találtam hasonló ábrázolást.

19 A fáklyatartó alak domborművűnkön hátrább áll a Mithras—bika főjelenetnél. Ezt a kőfaragó laposabb, sematikusabb megmunkálással is érzékeltette. Nagy Tibor szerint Cautes ilyen módon való elhelyezése DNy-pannoniai jellegzetesség.

20 Az általam tanulmányozott kevés számú analógia azonban a provincia ÉNy-i részén és a keleti limesszakaszon mutat határozottabb csoportosulást.

21 Kizárólag ÉK-Pannoniára jellemző a dadophor pajzsa, az Aquincum környéki mithraikus emlékeken gyakori.

22 A szentendrei dombormű tartalmilag kizárólag a bikaölés jelenetére korlátozódik, az isten életéből vett egyéb képek, szimbólumok hiányoznak róla. Az e 180