Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

királyi hadsereg április 16-án átlépte a demarkációs vonalat, s elindult a Magyar Tanácsköztársaság megdöntésére. A románok akcióját április végétől északról a Csehszlovák Köztársaság csapatai is támogatták. Az antant által jól felszerelt 50 ezer fős román királyi hadsereggel a Tanácskormány csak 18 ezer fős, gyengébb felszerelésű haderőt tudott szembeállítani. A legtöbb gondot az okozta, hogy a Tanácskormány kevés jól képzett, igazán forradalmi érzésű tiszttel rendelkezett. A székely hadosztály tisztikara áruló magatartást tanúsított. A románok és a csehek áprilisi támadása sikeresnek bizonyult. A Tanácsköztársaság válságos helyzetbe került. A válságból az egyetlen kivezető út a dolgozó nép felfegyverzése, egy igazán forradalmi hadsereg létrehozása volt. Kemény kézzel felszámolták az ellenforradalmi kísérleteket.

73 Országszerte megkezdődött a toborzás. Vácon március 31-én jelent meg a Vörös Hadsereg 60. Dandárjának toborzó felhívása. A külpolitikai helyzet kedvezőtlenné válása indokolttá tette a toborzás intenzitásának fokozását. Ennek jegyében tartottak április 13-án Vácott is Vörös Katona-napot. Az ünnepségen Pór Ernő és Münnich Ferenc is részt vett.

74 A Vörös Katona-napot impozáns körülmények között bonyolították le. Reggel 9 órakor zenés felvonulás indult az Alsó-, Felső- és Középvároson keresztül. 10 órakor Pór Ernő tartott beszédet a honvédszobornál. Kérte a proletárokat, hogy jelentkezzenek a Vörös Hadseregbe. Felszólaltak a váci Direktórium tagjai is, s kifejezték a város hűségét s támogatását a proletárdiktatúrához. A gyűlés után a több ezer fős tömeg a Konstantin térre vonult, ahol kabaréval szórakoztatták az egybegyűlteket. Délután 3 órakor az Országos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében propaganda-hangversenyt tartottak. A Vörös Katona-nap szép eredménnyel zárult; a helyi Vörös Őrség egésze kérte a frontra való kiküldését. Sokan jelentkeztek a hadseregbe a Munkástanács tagjai közül is. Ekkor léptek be a Vörös Hadseregbe a később hősi halált halt Uri Gyula és Kákonyi István munkástanácstagok is. Április második felétől a Vörös Hadsereg szervezése gyorsabb tempóban folyt. Vácon is megjelentek a hadügyi népbiztos felhívásai: „Parancs : — Minden tényleges állományú volt katona köteles belépni a Vörös Hadseregbe ! — A Vörös Hadseregbe jelentkezzék életkorra való tekintet nélkül minden proletárkatona ! — Minden proletár azonnal foglalja el a helyét a Vörös Hadseregben!" Április elején az ellenforradalmi veszélyre való tekintettel megjelentek a fegyverviselést korlátozó rendeletek. „Bárminemű fegyvert csak a katonaság, rendőrség stb. elismert karhatalmi alakulatok, valamint gyárőrségek és munkásgárdák tagjai viselhetnek." A váci katonák részint a külső honvédlaktanyában, részint a budapesti főúti kislaktanyában jelentkezhettek.

75 A helyzet súlyosbodásával szigorú rendelkezések jelentek meg. Május 11-én felhívás jelent meg a felesleges fehérneműk, május 14-én a katonaruhák beszolgáltatásáról.

76 A Tanácsköztársaság váci vezetői is gondoskodtak a harcoló vöröskatonák itthon maradt hozzátartozóiról. A vöröskatonák házában nem rekviráltak. Családtagjaik vásárlási utalványt kaptak, mivel könnyebben hozzájuthattak bizonyos élelmiszerekhez. 114