Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság

STUDIA COMITATENSIA 8. Szentendre, 1979. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból FEJEZETEK PEST MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL II. G. SIN EDIT: AZ 1934—35-ÖS SZENTENDREI POLGÁRMESTER-VÁLSÁG ÉS ANNAK TÁRSADALMI HÁTTERE 1934-ben és 1935-ben Szentendre városa két ízben is az országos sajtó érdeklődésének középpontjába került: egyetlen év alatt két polgármester is kénytelen volt benyújtani a lemondását botrányos körülmények között. Ezek az események önmagukban, elszigetelten vizsgálva nem érdemelnének nagyobb figyelmet, mint amit a botrányokra vadászó korabeli sajtó szentelt nekik. Mivel azonban nem egyedi, hanem a 30-as évek Magyarországának nagyon is tipikus jelenségei ismétlődtek meg 1934-ben, 1935-ben Szentendrén, érdemes megvizsgálnunk ezeknek a botrányoknak a Horthy-korszak lényegéből fakadó társadalmi gyökereit és általános jellemzőit. A Panama-csatorna építése körüli 1890-es években lezajlott korrupciós bűnper óta világszerte egyre több közismert politikus bukott meg megvesztegetés, csalás, a közpénzek magáncélra való felhasználása és egyéb, vezető politikushoz méltatlan bűnügyek miatt. 1925—26-ban világszenzáció volt például a Budapesti Katonai Térképészeti Intézetben nyomtatott hamis ezerfrankos bankjegyek hágai leleplezése. Emiatt a vádlottak padjára került Windischgraetz Lajos herceg és Nádasdi Imre országos rendőrkapitány is. Gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István miniszterelnök szintén erősen kompromittálta magát ebben a zavaros nacionalista ideológiával megalapozott kalandor politikai vállalkozásban — a francia kormány erélyes fellépése következtében.

1 Néhány év múlva, 1934-ben azonban a francia kormánykörök is hasonló botrányba keveredtek: Alexandre Stavisky csekkhamisítással, alvállalatok alapításával kapcsolatos nagyszabású bűnügyének leleplezése után kiderült, hogy a francia államférfiak egy része is részt vett a nemzetközi szélhámos vállalkozásaiban. Emiatt a pénzügyi botrány miatt 1934 februárjában le kellett mondania a Daladier-kormánynak.

2 Ezek mellett a világszenzáció számba menő botrányok mellett szinte eltörpültek a magyarországi városi és vármegyei vezetőségek körében zajló visszaélések, választási korrupciók, melyekre mégis érdemes odafigyelnünk, mert tanulságos adalékokkal szolgálnak a korszak történetének teljes megismeréséhez. A dualizmus korabeli dzsentrivilág törvénysértő hivatali visszaéléseit jól ismerjük Mikszáth regényeiből. A 30-as évek korrupciói, magas körök által elkövetett törvénysértései már sokkal felháborítóbbak, vérlázítóbbak annál, hogysem a mikszáthi humor eszközeivel lehessen őket ábrázolni. Űgy tűnik, hogy egy egységes, szervesen összefonódott, kispolgári életformában és életvitelben gyökerező, kéz kezet mos elven alapuló, kisstílű bűnszövetkezet az egész magyar uralkodó osztály. „Magyarország a rokonságok és panamák lápvilága. Ez 169