Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság
egy olyan furcsa ingovány, hogy aki ebbe beleplántálódik, vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul" — olvashatjuk Móricz Zsigmond 1930-ban megjelent regényében, a Rokonokban. 3 Az 1930-as évek szentendrei közállapotainak ismeretében jogosan feltételezhetjük, hogy a Leányfalun élő Móricz Zsigmond Szentendréről mintázta meg Zsarátnok városát. A képzeletbeli Zsarátnokról Szentendrén kívül azonban még nagyon sok magyar város magára ismerhetett. A Pestvidéki Királyi Ügyészség éppen a regény megjelenési évében, 1930-ban tárgyalta például Chikán Béla pesterzsébeti polgármester fegyelmi ügyét. Szabálytalanul kiállított útiszámlák, az iskolaépítésnél elkövetett pénzügyi csalás, törvénytelen autóbeszerzés, 79 ízben elkövetett okirat-hamisítás, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, megvesztegetés és egyéb hasonló indokok alapján került a bíróság elé Pesterzsébet polgármestere/ 1 A szentendrei magisztrátus körében elkövetett törvénytelenségek Ráby Mátyás közismert esete óta több ízben megismétlődtek. Csupán a XX. századból néhány példa: A Szentendre című lap 1912. február 25-i száma arról ír, hogy a főispán vizsgálatot indított a szentendrei városvezetőség ellen a sok törvénysértés miatt, a vizsgálat eredményét azonban nem hozták nyilvánosságra. JAz" első világháború éveiben lelkiismeretlenül elkövetett pénzügyi és hivatali viszszaélések az őszirózsás forradalom első napjaiban nyilvánosságra kerültek, s az elementáris erővel kirobbanó népharag azonnal elbocsátotta állásából a népellenes hivatalnokokat, dr. Antolik Arnold polgármestert, Heller Antal rendőrkapitányt és Magdics István számvevőt. 5 J A Tanácsköztársaság leverése után azonban Szentendrén is ismét elfoglalta helyét a régi, korrupt városvezetőség, s az 1919-es forradalmi napoknak még az emlékét is igyekeztek kitörölni a lakosság szívéből és tudatából. Minden eddiginél nagyobb terrort vezettek be a város területén. Az 1922-es választásokról például így tudósít a korabeli sajtó: „Szentendrén a választási elnök dr. Antolik Arnold polgármester volt. Az utcán már kora reggel összefogdosták az embereket. A választási iroda szocialista vezetőjét, Szekeres Andrást kitiltották és kényszerítették, hogy hagyja el Szentendre területét. A rengeteg pesti detektív lehetetlenné tett minden beszélgetést. Ha két ember találkozott egymással az utcán, azonnal igazoltatták és bekísérték a városházára. A szavazóhelyiségek előtt pesti ébredők álltak, akik a szociáldemokrata szavazókat nem engedték be a helyiségbe, mondván, hogy ezek kommunisták. Szentendre egész lakossága párt különbség nélkül megdöbbenve nézte, hogy micsoda rémuralmat mert teremteni Antolik polgármester, Heller rendőrkapitány, egy pár rendőrfogalmazó, detektív és néhány társuk." 6 Miután Antolik Arnold a Budavidéki Villamossági Rt. elnöke lett, megvált a polgármesteri rangtól. J924 áprilisában dr. Starzsinszky László került a helyébe. Starzsinszky 1916-tól főjegyzőként dolgozott Szentendrén. Kezdetben nem kötelezte el magát egyértelműen a jobboldali város vezetőség mellett. A polgári demokratikus forradalom győzelme után — dr. Antolikék felfüggesztése után — helyettes polgármesterként részt vett a helyi néptanács ülésein. S mivel a baloldal mellett sem kötelezte el magát a forradalmak idején, 1919 augusztusában, a Tanácsköztársaság bukása utáni első napokban néhány napra, Antolik visszatérése előtt ideiglenesen ő lett a polgármester. 1924-ben pedig hivatalosan, választás útján nyerte el a rég óhajtott, Dumtsa Jenő 1903-as távozása óta több ízben erősen kompromittált szentendrei polgármesteri széket. Megválasztásától kezdve az antibolsevik keresztény nemzeti eszme szelle170
