Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Máté Bertalan: Mezőgazdasági munkáslakás-építés Cegléden a XX. század elején

A város nyilatkozott ugyan, hogy hajlandó a községi törzsvagyonhoz tartozó ingatlan egy részének átengedésére, de sem annak árát, sem az egyéb feltételeket nem közölte, nem mellékelte a munkásházak tervét, sőt mi több, a megosztott telkek új helyrajzi számait sem közölte akkor, amikor az „iratokat" a vármegyéhez felterjesztette. (A munkásházak tervét ráadásul az államépítészeti hivatallal is véleményeztetni kellett volna először.) Figyelembe véve azt, hogy a munkásházak építésének ügyében még 1907 májusában kiküldött ceglédi bizottság tagjai között a polgármesteren kívül a városi mérnök, a gazdatanácsnok és más személyek is részt vettek, nem lehetett és nem is volt a vármegye előtt sem kétséges, hogy az ilyen „hiányosságok" a lakásépítési akció elodázását szolgálják. A követelmények közé tartozott, hogy a munkásházakra jelölt személyekkel szerződést kössön a város, a törlesztés módját rögzítsék stb. 1908. április 11-én ült össze a munkásházak építése ügyében kiküldött bizottság és utasította a kebelén belül is ténykedő városi mérnököt, hogy a •ölenként 2 korona vételári összegben kiutalt 11 házhelyről (összesen 2065 D-ölnyi területről) készítsen vázrajzot, és azon jelölje be a házhelyeket.

17 Mintegy két hónap múlva a tíz meghívott ceglédi építőmester részvételével megtartották a városban építendő gazdaságimunkás-házakra vonatkozó árlejtést. A kikiáltási ár 2116 korona 17 fillér volt, és végül egy ház felépítését a legalacsonyabb áron vállaló Vaskovits Antal az árlejtést 1870 korona összeggel nyerte.

I8 Az árlejtés eredményét — a П-ölenkénti 2 koronányi telekátengedéssel együtt — a polgármester felterjesztette az alispánhoz azzal a megjegyzéssel, hogy a házak a folyó év során csak akkor épülhetnek fel, ha a munkálatok azonnal, a közgyűlés határozata után, tehát a törvényhatóság jóváhagyása előtt megkezdhetők.

19 A törvényhatóság megkerülésére tett makacs ceglédi indítványt az alispán elutasította és arra hivatkozott, hogy az évek óta húzódó építési munkálatokat már be lehetett volna fejezni. Ugyanakkor figyelmeztette a polgármestert, hogy az építési engedély megszerzése, a város telekátengedésre vonatkozó jogérvényes határozata, az építési szerződések megkötése, mindezeket megelőzően pedig a tervek államépítészeti elfogadása előtt kötelező érvényű szerződést semmiképpen nem köthet.

20 Mivel sem 1908 augusztusában, sem októberben a városi közgyűlésen a képviselő-testület tagjai kellő számban nem jelentek meg, jogerős döntés, a munkáslakások építésére átengedendő telkek ügyében nem született. Ezek az ingatlanok a községi törzsvagyon részét képezték, és parcellázásuk a továbblépés alapja volt. Ügy tűnt, 1908 novemberében kimozdul a holtpontról a munkáslakások építésének ügye. A megye, a város által felterjesztett költségvetés hiányosságai, a meg nem kötött szerződések, az államépítészeti hivatal pedig az építendő házak műszakiszerkezeti megoldásainak hiányosságai miatt a terveket elutasította.

21 A következő év januárjában az alispán körlevéllel fordult a főszolgabírókhoz és polgármesterekhez, hogy újfent és pontosan jelezzék, mennyi munkáscsalád lakik bérben, illetve mennyi munkásház építését látják indokoltnak. Cegléd nem jelezte sem a bérlakásokban élők számát, sem pedig munkáslakásépítési igényét.

22 Ugyanakkor azonban 1908 végén az államépítészeti hivatal javaslata alapján módosították a tervéket, amely módosítás tűzbiztonsági és 83