Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Máté Bertalan: Mezőgazdasági munkáslakás-építés Cegléden a XX. század elején

egészségügyi részleteket, valamint kerítés, kút építését jelentette. Ez a módosítás azt eredményezte, hogy az időközben megtartott újabb árlejtés alkalmával a legolcsóbb ajánlat 2913 korona 50 fillér és 3140 korona volt. Bezzegh Pál városi mérnök véleményezésére a város vezetősége úgy döntött, hogy ,,.. . egy-egy munkásház oly nagy összegbe kerülne, hogy annak házbérre szánt összegből leendő törlesztésére vagyontalan napszámos ember nem képes — s így ez úton a cél nem éretnék el —, a városi tanács új versenytárgyalás kiírására utasította a mérnököt".

23 с) A III. típusú gazdasági ház oldalnézete és elölnézete Az újabb és újabb versenytárgyalások kiírása, a városi tanács részéről támasztott különféle kifogások egyre elégedetlenebbekké tették a lakásra vágyó ceglédi szegény mezőgazdasági népességet és más nincstelent, szegénysorsút. 100 társa megbízásából újra Urbán Pál fordult a minisztériumhoz és emelt szót a munkáslakások építése ügyében. „Czegléd város hazátlan lakói — mivel olvassák a Nép Lapot (!) és az írja, hogy mennyire segíti a földművelésügyi miniszter a szegény hazátlan embereket, tudják — hogy ha valamelyik városban több hazátlan zsellér össze társul és felkeresik a nagyméltóságú minister urat azzal a kéréssel, hogy az ő részükre lakó házakat kegyeskedjék építetni nem fog a szegény munkás nép alázatos kérése elől el zárkódni, hanem lehetőleg támogatni fogja a kérelmezőket... Ha sor kerül házépítésre hadd csináljanak minél több munkát az emberek mert így időt és költségeket is megtakaríthatnának ... Mivel Czegléd városához sok olyan üres hely tartozik, melynek a város semmi hasznát nem veszi, teljesen ingyen adhatna munkás ház helyeket" . . . annál is inkább — folytatja a levél —, mert idővel úgyis a város haszna növekedne az adózás alá eső házak révén, ugyanakkor... „itt Czegléden igen sokan vagyunk abban a helyzetben hogy a magas ház bért alig bírjuk fizetni és... hogy a czeglédi hazátlan munkások részére 100 egyszáz ház építésére kegyeskedjék a szükséges pénzt ki utalványozni!"

24 Az alázatos hangú és egyben a leendő lakás reményében a terheket erejükön felül magukra vállaló instanciázok még 1909 júniusában a polgármesteri hivatalhoz fordultak, és kérvényüket megint Urbán Pál fogalmazta meg. Mivel már korábban esett szó nagyobb számú munkásház építéséről, hallani akarnak arról, hogy hol és mikor kezdődik már meg az építkezés. 84