Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác közigazgatása a dualizmus korában

szívünkkel, egész lelkünkkel válasszuk, és kérjük a váci kerület országgyűlési képviselőjéül. Ki annyit tett a népért, az előtt mélyen illik meghajolnunk. Le a kalappal és éljen Kossuth! Az egybegyűlt váci választók." Kossuth megköszönte a jelölést, de a híressé vált „váci levélben" visszautasította. Levélben bírálta a kiegyezést, összeegyeztethetetlennek tartotta az osztrák ház uralmát Magyarország függetlenségével. A „Váci levél" nagy port kavart fel az országban. A kormány Kossuthot a haza elleni hűtlenség bűnével vádolta. A levelet közzétevő Magyar Űjság szerkesztőjét perbe fogták, s rossz egészségi állapota ellenére is börtönbe zárták.

44 A korrupció felszámolása Az 1870-es évek második felében a városban uralkodó közállapotok tarthatatlanná váltak. A város vezetése három frakcióra szakadt, Réty Ignác polgármester (1871—1890), Németh István, Bogányi József képviselő-testületi tagok vezetésével. Minden csoport saját anyagi érdekeit tartotta szem előtt. A széthúzás, a korrupció lehetetlenné tette a zilált városi állapotok rendezését. A tisztviselők közcélú munkák elvégeztetése ürügyén vették fel s költötték el a város pénzét. A város tényleges rendezését ifj. Freysinger Lajos indította meg. Freysinger kellő szakértelemmel, városi közjegyzőként kezdett hozzá a város rendezéséhez. Vezetésével átvizsgálták a pénztári számadásokat, új, szigorú pénzügyi szabályrendeletet alkottak. Házi kezelésbe vették a fogyasztási adókat, behajtották a régi pótadók hátralékait, értékesítették a városi bérleteket. Az 1885-ös városi költségvetés már tükröz némi javulást. Az 1885-ös költségvetési tervezetben 63 141 Ft bevételt és 107 964 Ft 26 kr kiadást irányoztak elő. A közgyűlés a bevételt 63 657 Ft-ra módosította, a kiadást 90 402-re csökkentette, s így a korábbi 44 823 Ft 24 kr fedezetlen kiadási többlet 26 745 Ft 18 kr-ra csökkent, ennek fedezésére 46 72%-c-s pótadót szavaztak meg.

45 A város háztartásának rendbehozatalára 1886-ban 10 évre engedélyt kapott a kövezetvám szedésére.

46 A vámszedését 1886. március 1-én kezdték meg. A kövezetvám szedésének joga jelentősen növelte a város bevételeit. Az 1886. október 19-i árverésen a kövezetvám szedési jogát Lencsó Sándor bérelte 8400 forintért. A vízi járműveken feladott áruk után szedendő kövezetvám jogát Csizmadia Jánosné 602 forintért kapta meg.

47 Az 1880-as évek második felében meginduló pozitív városrendezési törekvések anyagi fedezetéül a város a káptalantól 60 000 forint kölcsönt vett fel 33 és fél évi törlesztésre. A kölcsön visszafizetésének kedvező feltételei (évente 4200 Ft a kamattal együtt) lehetőséget biztosítottak a városnak, hogy rendezze a legsürgősebb problémáit.

48 Az 1893-as költségvetés majdnem megduplázta az 1873-ban utcakövezésre előirányzott összeget: 1873-ban 5355 Ft-ot, 1893-ban 8880 forintot terveztek be. 67