Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác közigazgatása a dualizmus korában

Az 1873-as tervéket a fedezetlen kiadási többlet miatt csak töredékesen valósították meg. A város költségvetési mérlege 1893-ban a következőképpen alakult:

49 Kiadás: 151 880 forint 13 kr. Bevétel: 126 853 forint 24 kr. 025 026 Ft 89 kr kiadási többlet. A kiadási többlet fedezésére kivetett pótadót most már szigorúan behajtották. Az 1886:22. te. az ún. új községi törvény, bár a közigazgatás burkolt államosítását, az autonómia megcsonkítását jelentette, a korrupcióra hajlamos váci közigazgatási apparátusnak mégis jót tett. Az új törvény szerint a városi elöljáróságot ugyanolyan szisztéma szerint választották, mint a törvényhatóságok tisztviselőit. Az alispánnak ugyanolyan jelölési joga lett a rendezett tanácsú városok elöljáróságának megválasztásánál, mint amilyennel a főispán rendelkezett a törvényhatóságokban. Ezáltal a megye döntő szóhoz jutott a városok tisztikarának összeállításában.

50 A fokozottabb megyei ellenőrzés és a helyi törekvések a korrupció felszámolására rövid idő alatt pozitív változásokat eredményeztek a közigazgatásban. Például, a város 1891-es évi jelentésében azt olvashatjuk, hogy a megélénkült ügyforgalom ellenére a késedelmes ügyintézés miatt nem érkezett panasz a városi tanácshoz, holott korábban ezek a panaszok mindennaposak voltak.

51 A város vagyonával való felelősségteljesebb gazdálkodás rövid idő alatt tükröződött a város külső képén is. Megkezdődött a már rég aktuális csatornázás. 1890-ben a Városház térről kiindulva az Eszterházy utcán át a Dunáig, a felsővárosban, Foghtövy utcán, a Főúton, a Calvin utcán, a középvárosban a Tabán-ároknál csatornáztak. Kockakővel kikövezték a Városház teret. A „Szarvas" vendéglő és a Fehérek temploma közé eső szakaszt, a Széchenyi utcát és a Mária Terézia rakpartot zúzott kővel rakták ki. Gyalogjárdát építettek a Fő út mindkét oldalán. Kiépítették a dunai védfalat. A városrendezési munkálatokat az 1890-es években még tovább folytatták. A megindult fejlődés ellenére a századfordulón még hiányoztak az urbanizáció feltételei, a villanyvilágítás és a vízvezeték. 1904-ben a város vezetősége tárgyalásokat kezdett a Ganz-gyárral az elektromos művek kiépítéséről. A város és gyár közötti megállapodás értelmében a villamos művet a város építette fel, s 20 évre a Ganz-gyárnak bérbe adta.

52 Az építkezéshez szükséges közel 300 00 koronás összeget kölcsönből fedezték. Gr. Csáky püspök hozzájárult ahhoz, hogy a Schuszter Constantin püspök által tett alapítvány összegét a város felhasználja, s azt 50 év alatt amortizációs kölcsönként visszafizesse.

53 Az elektromos művek üzembérleti szerződése értelmében a bérlő a bérlet tartama alatt a községi adók és illetékek alól mentességet élvezett, s az általa lefizetendő kövezetvámnak 90%-át visszakapta. A bérlet tartama alatt az elektromos művek felett a Ganz-gyár rendelkezett, gondoskodott az üzemben tartásról és a közvilágításról. Az első 3 év teljes jövedelme a bérlőt illette, 3—5 évig a tiszta jövedelem 50%-át fizette ki a bérlő a városnak. A bérlő a szerződés értelmében a bérleti idő letelte után köteles az elektromos művet üzemképes állapotban átadni a városnak.

54 68