Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Életmódvizsgálat egy budakalászi cukrászműhely működésének elemzése kapcsán (1919–1950)

rült munkásai számára egyetlen kereseti lehetőséget a nyári hónapok jelentenek, amikor a meleg napok kényszerítő erővel fokozzák fel a fagylaltfogyasztást."

22 Még néhány idézet az 1931-es évvel kapcsolatban: „A munkanélküliség a múlt évi 30%-ról 46%-ra emelkedett és a dolgozók egy része is redukált munkaidővel és bérrel kénytelen dolgozni."

23 „Sír a gyáros ... Sír a nagykereskedő ... Sír a kis cukorkás, mert nincs fogyasztója. Részben mert törzsvendégeinek kereseti lehetősége a minimumra redukálódott, lecsökkent fizetése, felemelt adója után ami még megmaradt: kenyérre kell."

2/j „Sújtja a válság a nép valamennyi rétegét fenn is, meg lenn is. De legnehezebben a dolgozó kisipart és a kiskereskedelmet sújtja és ezek közül is legveszedelmesebben azokat a kisegzisztenciákat, akik a polgári osztály kültelkein élnek."

25 Berta Mihály 1932 májusában megnyitotta cukrászüzletét Budakalászon, a Fő tér 7-ben.

26 A statisztikai adatok és a korabeli sajtó cikkei egyaránt azt bizonyítják, hogy nehéz, csaknem lehetetlen dolog volt abban az időben az önálló cukrásszá válás. 1930-ban Magyarországon összesen 706 önálló cukrászmester volt. Az 1920-as népszámlálás óta eltelt tíz év alatt csupán csak 44-gyel nőtt az önálló cukrászok száma az országban.

27 „Hiába itt minden erőlködés, elmúltak azok az idők és ne is számítson rá senki, hogy lesznek még olyan konjunktúrák, melyek minden második bérmunkásból kisiparost csinálnak... ne kergessünk rózsaszínű álmokat, lássuk be, hogy üzletre vagy üzemre elegendő tőkét munkabérből senki sem tud már összehozni."

28 Nehéz helyzetben vannak az újonnan megnyílt fagylaltozók is. „Ezek legtöbb esetben nem elegendő tőkével kezdik meg az üzletüket, a berendezést és a gépet is csekély előleg lefizetésével szerezték meg, a házbért is csak egy hónapra fizették és most várva várják a jó meleg beköszöntét. .. Ezeknek az egész üzleti vállalkozásuk a jó időre és a jó szerencsére van bazírozva ... Az bizonyos, hogy ezek közül sokan csakhamar be fogják zárni üzletüket, elveszítve azt a kis pénzecskéjüket, amit az üzlet nyitásához elővettek, vagy kölcsönkértek."

29 Természetes, hogy ilyen körülmények között Berta Mihály induló cukrászdájának sem voltak biztatóak a kilátásai. Különösen Budakalászon nem, ahol még az országos átlagnál is nagyobb volt a szegénység. Az 1930-as népszámlálási adatok szerint Budakalászon 2833 lakos élt, ebből 1448 volt a keresők száma. Az országos átlagtól eltérően Budakalász kereső lakosságának több mint a fele iparral foglalkozott, csupán 72-en voltak önállóak. (Közülük is 49 segéd nélkül dolgozó szegény sorsú kisiparos volt.) A többiek zöme a község négy nagy vállalatánál dolgozott segédként. (A két kőbánya 90, a posztógyár 132, a Klinger-féle lenszövő 480 segédet alkalmazott.) A mezőgazdaságban 292 volt a keresők száma. Egyetlen 100 holdon felüli birtok volt, 82 családnak volt 10 hold alatti birtoka és 98-an voltak a teljesen föld nélküli mezőgazdasági munkások. Igen jellemző adat, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók közül összesen csak 35 embernek volt háza, illetve házrésze.

30 217