Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Szentendre a XIX–XX. század fordulóján

II. Városvezetés, közigazgatás A közigazgatás színhelye a városháza épülete volt. Egy reális, hangulatos leírás így jellemzi a századforduló korabeli szentendrei városházát: „Alacsony, ódon épület. A főutca felőli oldalán alig látszott ki a földből, ahová az útfeltöltés következtében süllyedt. A keskeny folyosóról szűk csapóajtón keresztül érkeztünk be a tágas, nyitott ambitusra. A kikoptatott vörös téglás tornác egyik oldalán nyíltak a hivatali szobák. Mindegyik ajtó fölött húzós csengő, amelynek a rángatója az ajtó mellett szerénykedett. Fölöttük öreg vaslámpa, amiben esténként petróleumláng pislákolt... A tágas udvar egyik oldalán zordonkodott a börtön és a darabontok őrszobája. A másik oldalon volt a királyi adóhivatal épülete, ahová az udvaron keresztül volt a bejárat. Az udvar végén, tágas fészerek között magasodott a tűzoltók két emeletnyi mászótornya. Ezen gyakorlatoztak vasárnap délutánonként az önkéntes tűzoltók Samu bácsi városi számvevő, anyakönyvvezető és tűzoltó főparancsnok felügyelete alatt... A tanácsnokok és köztisztviselők legnagyobb része elemi iskolát végzett, jóravaló iparosból lett városi tisztviselő ... Megfontoltan, higgadtan folyt a munka, nem rohant senki."

8 A képviselő-testületi közgyűlések színhelyét így jellemzi a leírás: „Teremnek nevezni túlzás lett volna, inkább nagyobbacska szoba volt. Alacsony ajtón lehetett bejutni. Minden ékessége egy százéves öreg álló óra, a sarokban régi, értékes csempékből összeállított nagy zöld kemence, a falon Mária Terézia császárnőnek és más Habsburg uralkodóknak, a város jótevőinek képmásai között primitív szentkép."

9 A XX. század követelményeihez azonban már kicsinek bizonyult ez a kedves, patriarkális hangulatot árasztó városháza. Az ódon városháza falai között folyó hivatali életet, irányító tevékenységet Szentendre közjogi helyzete határozta meg. Szentendre Mária Terézia uralkodása alatt a Zichyektől a királyi kincstár tulajdonába került. A város ettől kezdve évi 6000 rajnai forintot fizetett „ ... a szentendrei földesúri területek, javadalmak és regálejogok használatáért".

10 Az összeg rendszeres fizetésén kívül nem volt más kötelezettsége Szentendrének földesurával, a királyi kincstárral szemben. Belügyeit önállóan rendezhette. 1872-ben lett rendezett tanácsú város Szentendre, ekkor választották meg polgármesterré az addigi bírót, Dumtsa Jenőt, aki több mint harminc évig állt a városi közigazgatás élén. 1871-ben állították össze a város szervezeti tervét. Eszerint „Szent-Endre mezőváros, mint rendezett tanácsú város, belügyeit az 1871. évi XVIII. t. ez. értelmében és korlátai között önállóan intézi el. .. 1-ör képviselőtestületének közgyűlése 2-or Polgármestere 3-or Tanácsa 4-er Rendőrkapitánya és 5-ör Árvaszéke által." A tervezet szerint az önkormányzat jogát a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testületi közgyűlés elnöke a polgármester, tagjai a rendőrkapitány, a 4 tanácsnok, a jegyző, a közpénztárnok kamarás, az árvák atyja, a 24 virilis (a legtöbb adót fizető polgár) és a 24 megválasztott képviselő.

11 Az 1872. március 12-i képviselő-testületi közgyűlésen újabb szabályrendeletet alkottak, amely tovább részletezte a városvezetés módját. Meghatározta, 20