Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság
Hogy viszonylag zatos, sokszínű életéi művésztelepről, ame! 1928-ban kezdődő l a ] téhez. A laktanya 19 működését. (Az akko feltételek miatt nem gyarországon.) A 7_£ már főgimnázium fel tos üzletet jelentett a sági válság nehéz éveil A város szellemi 1928-tól Szentendre vá lonyét, a Majorságot. teljes képet kap "ől, említést kell" Ly országos hírű '«tanyaépítés szint 30 márciusában r T még érvényber lehetett legálisan 500 fős legénység sőbb leányiskola i helyi kereskedői ben. , illetve mezőgaz irosában adták ki lünk a 30-as évek Szenté! tennünk az l 929 óta műk képzőművészeknek nyújt en szervesen hozzátartoz« endorújonc-iskola fedőnél 1 lev °' első világháborút ' 4) katonai alakulatokat es a 40-50 fős tisztikar 2S Ï er etetotthon létesítése mek, kerttulajdonosoknab dasági életének egyik s•a Magyar Leghorn Klub ídré jenek váltoödő szentendrei ott otthont."~Az )tt a város éleden kezdte meg követő antantszervezni Maélelmezése bizmek a tervével ; a világgazdaanfoltja, hogy hivatalos közA korszak másil utópikus, kommunis: ségügyi-ideológiai es kiforratlan, nem egéí ben kommunistákká, Eletreform munkatár! sag elnöke, Antolik ve A gazdasági váls; Jentést küldte az alis helyzetéről: „...váró otthon, de különösen 172 ; helyi lapja az tikus tanokat, méket valló \i zen egyértelmű többen nyilasve ; a volt például lt polgármester g első évében эаппак a szem шпкЬап a meg i rendőrújoncis ' Eletreform, amelj valamint a bicsérc ársaság szócsöve v í eszmei platformja tetőkké váltak. (A Markó Sándor, az ', Miskovits-Szálas ( Starzsinszky polgá' tendrei ipari és m ?lévő nagyobb ará: kola kellő munkaa f a Kőhegyen gy üzmushoz hasoní °h. A „bubáni írói indulva kése kolónia tagja, il 1945-ös földosztc dr.) rmester a követi ezőgazdasági mi nyú építkezés, a lkaimat nyújt aí /ülekező, tó egészkolónia" 5bb töbletve az > bizottcező jemkások z inas: építőAz 1930-ban felépült laktanya