Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság
mében tevékenykedett. Ezt igazolja az 1925 májusában országos hírveréssel megrendezett harangszentelés is, melyre magát Csernoch János bíboros hercegprímást kérte fel a városvezetőség. Ezen a napon ,,... a máskor csendes Szentendre utcáit már a kora reggeli órákban ellepte az ünnepségre készülők tömege. Díszruhás rendőrök, tűzoltók, fehér ruhás leánykák s a lovasbandérium magyarruhás legényei tették színessé az utcák képét. A Budapestről külön vonaton érkező vendégeket a város nobilitásai élén a pályaudvaron Starzsinszky László polgármester fogadta. Üdvözölte az egyházfejedelmet, aki... a gyönyörűen feldíszített díszhintóba szállva a városházára hajtatott. A hercegprímás kocsija után harminc, ugyancsak virágokkal díszített kocsi vitte a városba a vendégeket", akik közt jelen volt a megye főispánja, alispánja, számos országos nevű egyházi személyiség és a kormányon levő egységpárt több vezetője. „Az egyházi szertartást a bíboros díszbe öltözött hercegprímás beszéde vezette be. A harang beszentelése után az egyházfejedelem több mint ötszáz gyermeket bérmált meg ... A díszebéd után az előkelő vendégsereg a Katolikus Legényegyletbe vonult." Itt Németh László plébános beszéde után a hercegprímás engedélyt adott a Tanácsköztársaság idején kivégzett ellenforradalmár, dr. Kucsera Ferenc káplán arcképének leleplezésére. A katolikus szellem erőteljes hangsúlyozása mellett központi szerepet kapott tehát az ellenforradalom halottjának a hivatalos megdicsőítése is — igazolva ezzel, hogy Szentendre vezető köreiben is visszhangra talált a „szegedi gondolat". „A mindenképpen jól sikerült ünnep rendezése a város népszerű, agilis polgármesterének, Starzsinszky Lászlónak és Németh László plébános munkájának érdeme." 7 1925-ben még úgy látszott, hogy teljes az együttműködés a polgármester és a plébános közt, még senki nem sejthette, hogy néhány év múlva Németh László lesz a Starzsinszky megbuktatására irányuló botrányok egyik fő szervezője. Az ellenforradalmi rendszer helyi konszolidációját jelzi, hogy 1925—26-ban foglalkozott a helyi városvezetőség. Az ideiglenes stabilizációt követő 1929— 33-as gazdasági válság Szentendrén is éreztette hatását. Jól tükrözik ezt az 1930-as népszámlálási adatok, melyekből világosan kitűnik, hogy a módos polgárvárosként nyilvántartott 7210 fős Szentendre lakóinak több mint egyharmada teljesen nincstelen proletár volt, nagy részüknek pedig minimálisan kevés vagyonuk volt. 8 Érdemes áttekintenünk a városi közintézményeket vezetők 1930-as névsorát. A tiszti főügyész a Tanácsköztársaság idején népítélettel megbuktatott Szikszay Sándor, a rendőrség vezetője az őszirózsás forradalom alatt méltán elűzött Heller Antal rendőrkapitány, a tiszti főorvos az a Miskovits Gyula, aki később Szálasi Ferenc iránti rajongásból Szálasra változtatja a nevét. Itt dolgozik dr. Péchy Henrik ny. m. kir. folyamőr alezredes, Horthy Miklós egykori hajóorvosa, Szálasi későbbi barátja. A református polgári iskola igazgatója a Tanácsköztársaság alatti reakciós magatartása miatt felfüggesztett Szombathy Béla. Ebben az iskolában tanít vitéz dr. Csia Sándorné is. Németh László a katolikus plébános, ő a római katolikus polgári iskola igazgatója, a Katolikus Kör, a Levente Egyesület és a Hitelszövetkezet elnöke. 9 Németh László plébános kezében volt tehát a legnagyobb létszámú szentendrei hitfelekezetnek, a helyi ifjúság nagy részének, sőt a helyi gazdasági élet egyik ágának a vezetése is. Ezenkívül még magának követelte a helyi politikai élet kulisszák mögötti irányítását. 171