Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Kardos Győző: Munkás- és szegényparaszt mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében II. (1919. aug. 1–1944. dec. 11.)

ben: 958 fő. A magánkisiparban dolgozók száma együttesen 2421 főt tett ki; az összlakosság 7,5%-a. önálló kisházzal, lakással a Galga völgyében 5247-en rendelkeznek, a terület összlétszámának valamivel több mint 14%-a/

1 A járás egyetlen ipari üzemében, a Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt.-ben 232 férfi és 19 nő dolgozott, közülük a műszaki vezetésben 20-an, az adminisztrációban 19-en.

5 A Galga völgye munkásai, dolgozó parasztjai a Magyar Tanácsköztársaság 133 napos, a szebb és emberibb jövő reményeinek felvillanása után visszazuhantak az ellenforradalomtól, a kíméletlen fehérterrortól sújtott, az életükért és a mindennapi kenyérért véres verejtékkel küszködő, válságos életük régi mindennapjaiba. Nekiindultak egy olyan negyedszázadnak, amelynek az útja éhezéssel, a munkanélküliség rémével, sok-sok szenvedéssel volt kikövezve. íí. Az ellenforradalom uralomra jutása Aszódon és környékén A román királyi hadsereg egységei 1919. augusztus 3-át követő napokban bevonultak a fővárosba. Ezt megelőzőleg a Galga völgyét már július 31-én megszállták két dandárral. A román katonai hatóságok hamarosan megtalálták a kapcsolatot a kormányzat vezetőivel. Vállvetve tevékenykedtek a vöröskatonák megmaradt egységeinek a leszerelésében, a gyári tartalék zászlóaljak és szétszéledt katonák, helyi vörösőrségek tagjainak a lefegyverzésében. Légrádi György, a Javító Intézet akkori igazgatója Scitovszky Béla igazságügy-miniszterhez felterjesztett jelentésében a következőket olvashatjuk: „Az első román járőr július 31-én vonult be Aszódra, majd délután 4 és 6 óra között megszállták a várost az utána jövő csapatok. A román katonai parancsnokság első intézkedése volt, hogy a régi vezetőket visszahelyezte hivatalaikba. A proletárdiktatúra vezetőinek egy része szabadon járt-kelt, másik részük elmenekült. A helyben maradottakat hamarosan elfogták, hogy magatartásuk és bűneik felett a bíróság a törvény értelmében ítélkezhessek."

6 Az Aszódról összegyűjtött kommunistákat, a direktórium vezetőit, tagjait, akik a Tanácsköztársaság ideje alatt vezető szerepet játszottak, a Javító Intézet alagsori zárkáiba zsúfolták össze. Innen a Pestvidéki Törvényszék Semmelweis utcai, illetve a Markó utcai és Mosonyi utcai zárkákba, fogdákba szállították. Aszóddal egyidőben szállták meg a románok Galgáhévíz községet

7 is. Bolbás Mihályt minden indok nélkül a nyílt utcán lelőtték. A községen átvonulva a román alakulatok Budapest felé meneteltek. Hévízgyörkről

8 július 31-én délelőtt 10 órakor vonult el az utolsó Vörös Hadseregbeli géppuskás egység. Délután 5 óra tájban pedig már román katonák érkeztek a faluba. Ezeket az akkori katolikus pap ünnepélyesen fogadta. A Földmunkás Tanács tagjait áthurcolták Túrára, ahol egy román egység lovait tisztították. A közigazgatás élén Sárkány Ernő főszolgabíró áll, hivatali posztját egészen 1933-ig tölti be. Tagja a megyei törvényhatósági bizottságnak, később országgyűlési képviselő. A karhatalom megszervezését augusztus második felében Holly Jenő őrnagy végzi. A három szerv között állandó a feszültség, nézeteltérések. A román 149