Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Kardos Győző: Munkás- és szegényparaszt mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében II. (1919. aug. 1–1944. dec. 11.)

parancsnok nem csupán kommunistákat tartóztat le, hanem fehértiszteket is. Pozícióharc dúl a főszolgabíró és a karhatalom vezetője között. Erre utal Sárkánynak a belügyminiszterhez címzett feljelentése:

9 „Aszód karhatalmi parancsnoka, Holly Jenő honvédőrnagy egy büntetőügyben tett feljelentés tárgyában hozzá intézett megkeresésem elintézését megtagadta azzal, hogy a karhatalommal én nem rendelkezem, mivel ő mint katonai és karhatalmi parancsnok működik, s így felhívásomnak és megkeresésemnek nem tesz eleget. Kérem Aszód karhatalmi parancsnokát táviratilag utasítani, hogy megkeresésemnek tegyen eleget, mivel fennálló törvényeink és törvényes rendelkezéseink értelmében a közrend helyreállítására, a rend fenntartására alakult karhatalmi alakulatokkal az illetékes elsőfokú rendőrhatóságok rendelkeznek, és tiszti vezetés alatt álló karhatalmi alakulatok eleget tenni tartoznak . .. Jelen nehéz helyzetben minden hatósági ügynek minden hatósággal való együttműködése szigorúan hazafias kötelességét képezi. Jelentem, hogy a karhatalom tagjai »Csendőrség« felírású karszalagot viselnek." A románok nem jó szemmel nézik, hogy a karhatalom egyes helyeken igen erősen növekszik létszámban. Szerintük a rendőrség egy része liberális a kommunistákkal szemben. Kiigényli őket és becsületszóra hazaengedi. Nehéz hónapokat él át a Galga völgye. Központi probléma az élelmezés. Sorra futnak be a jelentések a kíméletlen rekvirálásokról. Az antantmissziók eredménytelenül lépnek fel a belső anarchia felszámolása érdekében. A galgamácsai községi főjegyző

10 panaszkodik az alispánnak: ,,a románok minden gabonakészletet felvásárolnak, illetve rekvirálnak, ahol cséplőszén nem volt, a kévéket szedték össze és elhordták, vagy a helyszínen kicsépelték. A község azt kéri, hogy a központi malomból biztosítsák számukra a liszt ellátást... A román katonaság felforgató beavatkozása miatt az antant missziókkal is megállapodni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben a közélelmezés zavaroknak lesz kitéve." Ahová a román megszállás kiterjedt, ott szinte teljes egészében átvették az élelmezés irányítását. Az elosztás aggályos. A Tanácsköztársaság idején kibocsátott pénzeket nem akarják általában elfogadni, értéke rohamosan devalválódik. Galgamácsát az is sújtja, hogy a váci román katonai parancsnok rekvirálásra a községet jelöli ki, elrendelve a következő élelmiszerek és egyebek beszállítását : 70 szekér lóhere, 100 q zab vagy árpa, 6 vágómarha, 10 q gyümölcs, 10 q burgonya, 5 q főzelék, zöldség, 500 db tojás, 3000 cső kukorica. A Haditermény Rt. bizottságai egyáltalán nem működnek, így teljes a káosz abban a tekintetben, hogy az egyes ellátatlan községek honnan és kitől kapnak élelmiszer-utánpótlást. Aszódon a Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt.

11 mintegy 250 munkásának és 494 eltartottjának a fenti körülmények között az ellátása mind nagyobb nehézségekbe ütközik. A gyár leszereléséről két adat áll rendelkezésünkre. Schnetzer Ferenc hadügyminiszternek 1919. szeptember 4-én jelentik, hogy a románok elvittek 3 repülőgépet, egy vagon szerszámot, valamint nyersanyagokat. A mun150