Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Asztalos István: Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében I. (1919. júl. 31-ig)

az értelmetlen háborúba, békére vágytak, egyre többen megszöktek, dezertáltak. ,,... az aszódi és a váci járásban Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan, Csővár .. . határában levő erdőkben, dacára a megerősített csendőröknek, több százra menő, teljes fegyverzettel és nagyszámú tölténnyel ellátott szökevény katona és orosz fogoly valóságos szegénylegény módjára tanyázik" — jelenti Pest vármegye főispánja a belügyminiszternek.

53 A főispáni tájékoztatók tele vannak a forradalmi mozgalmak egyre izgatottabb közlésével. Orosz röplapokat találtak, amelyek az október 26-i békedekrétumról szóltak. Egy másik oroszországi magyar hadifoglyok bolseviki kapcsolatait tárgyalja stb.

54 A közbiztonsági állapotok is egyre rosszabbak. „A közbiztonsági állapotok nem mondhatók kielégítőnek, a betöréses lopások napi renden vannak."

55 A csendőrség képtelen megfékezni a kilengéseket elkövetőket, annál is inkább, mivel már 1914 őszétől népfölkelők látják el a szolgálatot az őrsökön.

50 A közellátás, a közegészségügy és a belső karhatalom ziláltsága mellett a közigazgatás is a teljes szétesés felé közeledett. ,,A közigazgatási ügykör a mai terjedelmében és a megfogyatkozott munkaerő mellett alig végezhető. A közélelmezési mizériák, a szén és a világító olaj meg sok egyéb közszükségleti cikk hiánya, a közlekedési nehézségek, az általánosan elszaporodott árdrágítások — mindannyi a közéletnek oly szomorú jelensége, amellyel szemben a hivatalos apparátus tehetetlenül áll s mondhatni most már beláthatatlan azon perspektíva, hogy hova fog ez vezetni" — írta Sárkány főszolgabíró.

57 Az aszódi járás példája nem egyedüli a háborúban elmerült és a tönk szélére jutott Osztrák— Magyar Monarchiában. A fent leírt és példákkal bizonyított bomlási folyamattal egyidőben növekedett a munkásosztály és a szegényparasztság forradalmi hangulata és elszántsága. Szaporodott az MSZDP és a különböző szakszervezetek helyi csoportjainak a száma és tagsága, erősödött befolyásuk nemcsak az ipari, de a mezőgazdasági munkások között is. Az első világháborúban, majd a két forradalom idején a Galga-völgyi munkás- és szegényparaszt-mozgalmak irányítója és szervezője az aszódi proletariátus. Szervezettsége, ereje és jelentősége elválaszthatatlan a repülőgépgyár működésével. A Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. aszódi telepét Bier Henrik szolgálaton kívüli osztrák ulánus kapitány, a jeles aviatikus létesítette.

58 Kiváló mérnökgárdát alkalmazott a gyorsan fejlődő üzemben, amelynek a megizmosodását a hadügyminisztérium is megkülönböztetett támogatásban részesítette. A repülőgépnek a háborúban való alkalmazása a harci gépek gyors sorozatgyártását kívánta meg. Mivel a repülőgépgyártás új iparág volt abban az időben, ezért a legjobb szakembereket alkalmazták a gyárban. Főleg a budapesti üzemek munkásai közül válogatták ki őket, de a nagyarányú bevonultatások következtében előállott munkaerőhiány miatt kénytelenek voltak katonákat is a gyárba „vezényelni". így került több, nem magyar, elsősorban cseh és csehországi német szakmunkás a gyárba. A segédmunkásokat pedig az Aszód környéki nincstelenek közül toborozták.

59 A gyár helyzetét elemezve a következőket olvashatjuk a főszolgabírói jelentésben: „...A repülőgépgyár folyton nagyobbodik s ezidén nagyszabású építkezésekkel arányait annyira kiterjeszti, hogy a jövőben 2000 munkást óhajt foglalkoztatni. Ez lesz a monarchiának a legnagyobb repülőgépgyára, mely naponta négy gépet lesz képes előállítani."

60 Bár a munkásokat a monarchia különböző részeiből verbuválták, a munkássors hamarosan összekovácsolta a seregnyi embert. Közöttük többen voltak 129