Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Asztalos István: Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében I. (1919. júl. 31-ig)

STUDIA COMITATENSIA 8. Szentendre, 1979. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból FEJEZETEK PEST MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL II. ASZTALOS ISTVÁN (Petőfi Múzeum, Aszód): MUNKÁS- ÉS SZEGÉNYPARASZT-MOZGALMAK ASZÓDON ÉS A GALGA VÖLGYÉBEN I. (1919. július 31-ig) Aszód nagyközség a Galga patak völgyében, az Északi-középhegység déli lábánál húzódó kelet—nyugati főközlekedési út- és vasútvonal, valamint az Alföldet az Északi-középhegységgel összekötő észak—déli út- és vasútvonal kereszteződésében helyezkedik el. Fontos, az elmúlt évszázadokban fokozatosan kibontakozó közlekedési, kereskedelmi, közigazgatási központ. A környéknek nem a legnépesebb, de a legjelentősebb helysége. A település délnyugati határán az árokba kényszerített Galga patak folydogál, amely a földtörténeti negyedkorban alakította, formálta ki az Ácsánál még szűk, de Túránál már az alföldi rónaságba vesző völgyét. A most már szelíden csörgedező folyócska mentén füzérszerűen helyezkednek el a falvak. Pest megyének ezt az északkeleti szegletét nevezik Galga völgyének, melynek szinte mértani középpontjában helyezkedik el Aszód, a nagy múltú iskolaváros, a Galga-vidék központja. A közelmúltban közigazgatásilag is önálló terület volt. 1912-ben hozták létre az aszódi járást, amit azután 1966. január 1-ével a gödöllőibe olvasztottak. Amikor tehát Aszód és környékéről, Aszód és vidékéről beszélünk, akkor földrajzilag a Galga völgyét, közigazgatásilag pedig az egykori aszódi járást, a mai gödöllői és váci járások keleti területeit kell érteni. A történelmi múlt hol erősebb, hol lazább szálaival a következő települések népének sorsát kötötte össze: Ácsa, Püspökhatvan, Galgagyörk, Váckisújfalu, Vácegres, Galgamácsa, Iklad, Domony, Aszód, Kartal, Verség, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Túra. Ezeknek a községeknek a munkás- és szegényparaszt-mozgalmairól kevés ismertető, tanulmány látott napvilágot. Az alábbiakban megkíséreljük e vidék dolgozó népének küzdelmeit, harcait bemutatni, mégpedig a XIX. század végétől 1944 decemberéig, a Galgavölgy felszabadításáig. A Gálga-völgyi munkás- és szegényparaszt-mozgalmak történeti előzményei A vidék népének sok szenvedést kellett átélni az elmúlt évszázadokban. A török megszállás másfél száz éves pusztításai nyomán majd mindegyik település hosszabb-rövidebb ideig elnéptelenedett.

1 A török kiűzése után a nemzeti függetlenségért küzdő kuruc seregek elűzték ugyan a Galga-völgyi helységekből a labancokat, de az állandó hadvonulások, 1709-től a pusztító járványok ismét megtizedelték a benépesülő falvakat. Mindezek ellenére mégis több mint 121