Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

fenyegetőzött. Nem annyira a Buda környéki rác településekből toborzott katonák, hanem a bácskai, a Körösök és a Maros közötti rácságból kiállított, kegyetlen, elszánt, nehezen fegyelmezhető csapatok rablóvállalkozásai tartották rettegésben a városok népét. Főleg a vagyonos réteget, mert vagyona nagy részben a pusztákon élő rideg jószágba volt fektetve. Ezt a császári parancsnokok is jól tudták. A délvidéki rácság jellemzéseként mondta Löffenholtz császári tábornok; hogy a halálra ítélt ember eléggé meg lenne büntetve, ha csak a vezérükül alkalmaznák. A Duna melléki rácok parancsnoka 1703-ban báró Huyn. A Dráva-vidék, a Bácskaság és Arad környéke rácságának Kreutz és Monasterli parancsnokolt. A városok a rácoktól való félelem miatt Szegedre is, Pestre is pénzt juttattak be, de azt is késéssel. November 8-án Budáról újabb kirovás történt. Kecskemétről 230 véka abrakot, 200 szekér szénát, negyvenöt vágómarhát, 70 akó bort követeltek.

77 Október 27-én adóba Pestre küldtek 759 forintot, a város költségére kiállított katonák havi zsoldjára 378 forintot, 230 véka árpa árában 380 forintot és 50 dénárt.

78 November 15-én Szegedre 45 db marhát hajtottak föl és 500 forintot fizettek.

79 Az említetteken túl apróbb és nagyobb ajándékokat is küldtek mindkét helyre. A kuruc urak részére történt ajánlkozás is megjelent a kiadások között. Adtak Bercsényi Miklós főgenerálisnak október végén 100 aranyat, Károlyi Sándor generálisnak úgy is, mint a város új földesurának 200 tallért, a fejedelemnek négy lovat küldtek 150 fallér értékben.

80 A két budai parancsnoknak három hordó bort ajándékoztak. Budára is, Szegedre is gyümölcsöt küldtek. Monasterli generálisnak, a rácok parancsnokának egy szép paripát és öt akó bort küldtek.

81 Koháry István, ki a város földesura és a Felvidéken tevékenykedő császári tábornok, a várostól 8 szekeret kért élelemmel és előtte nyolc erős lóval. Kecskemétről azt felhajtani nem lehetett, sem élelmet nem szállíthattak. Szeles György és Kucsora János nevű polgárokat küldték föl a hadviselés színhelyére. A grófot meg is találták Léván a már Kecskeméten jól ismert Bajtai István közbejöttével. A megrendelt nyolcas fogatú társzekeret meg is vették, de a magukkal vitt pénz nem lett elegendő. Léván kelt kötelezvény mellett Labancz Mihály, Nyikos Gergely és Hegedűs András szécsényi lakosoktól 340 rénus forintot vettek kölcsön.

82 Bajtai, ha pénzszagot érzett, az étvágya is megnőtt. Ez esetben is az gyanítható. A császári részre történt szolgáltatás és ajándékozás a budai várparancsnok, Pfeffershoven tábornok megelégedését váltotta ki, és Kecskemétnek védlevelet adott október 19-i keltezéssel, melyben inti a német, a magyar és rác katonaságot, hogy a kecskemétiek barmait, házait ne háborgassák. A barmokat ne hajtsák el és a házakat ne fosszák ki.

83 A császári hadvezetés sem lehetett a való helyzettel tisztában, mert nyílt levélben szólítja fel október 26-án Paksról a helységeket, hogy neki mindennap híreket vigyenek éjjel és nappal. A híradásra kötelező nyílt parancsot báró Huyn János József altábornagy bocsátotta ki. Minden bizonnyal a kuruc seregek hollétéről, létszámáról, fegyverneméről kívánt tájékozódni. Kecskemét bizonyosan szolgálhatott híradással, mert október 13-án járt nála kecskeméti megbízott, ki védlevelet is kapott tőle a város számára, ö is megtiltotta a parancsnoksága alatti katonaságnak, hogy Kecskemétet károsítsák.

84 Ezek a védlevelek nem sokat értek. A rablók módot se adtak arra, hogy mutogassák nekik. A védlevelek ellenére már ekkor a környékről 8000 marhát hajtottak el. Egyedül a kecskemétiekéből 4000-t raboltak el.

85 A kuruc seregek nagy része a Felvidéken harcolt. Egyes csapategységeik már Morvaországba is betörtek. A Duna—Tisza közén csak kevés katona maradt. Ezt a körülményt a rácok ki is használták. November 14-én még a kecskeméti főbírót, Magó Mihályt is megtámadták Félegyháza-pusztán. Harmadmagával a szegedi várparancsnokhoz, Glóbitz ezredeshez tartott, hogy tőle a rácok megfékezését kikönyörögje. Elvették a kocsit, a lovakat, és mindenükből kifosztották őket.

86 Másnap Deák Ferenc ezredes a csapatával és a maga mellé vett kecskeméti fegyveresekkel Ágasegyházára ment. Itt több rác csapattal találkozott, melyekkel sikeresen harcolt. Ágasegyháza, Köncsög, Orgovány határsarkán áll egy magas halom, melyet Nyakvágóhalomnak ismer a nép. A hagyomány szerint ezen a halmon vágták le a kurucok egy rác vezér fejét.

87 A kecskeméti parasztvármegye a baracsi pusztán portyázott Balog János paraszthadnagy vezetése alatt. Rácokkal ütköztek meg. Itt halt meg Bátori András, Duka Mihály, Csoki Dániel, Varga Pál és Gulyás István kecskeméti fegyveres.

88 A kuruc fennhatóság alá került Pest megyei és kiskunsági községek helyzete tarthatatlanná vált, ezért a fejedelem úgy határozott, hogy amíg a harcok Felső79