Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Novák László: Nagykőrös mezőváros önrendelkezése (az 1747. és 1817. évi statútumok)

STUDIA COMITATENSIA 7. Szentendre, 1979. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból FEJEZETEK PEST MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL I. NÓVÁK LÁSZLÓ (Arany János Múzeum, Nagykőrös) : NAGYKÖRÖS MEZŐVÁROS ÖNRENDELKEZÉSE (AZ 1747. ÉS AZ 1817. ÉVI STATÚTUMOK) Nagykőrös kedvező földrajzi helyzeténél fogva a Duna—Tisza köze egyik legjelentősebb települése volt a korábbi évszázadokban. A mezőváros fontos útvonal mellett feküdt, mely a tiszai átkeléseket (Kecske—Inoka, Kürt; Bög— Nagyrév, Tószeg—Földvár, Cibakháza) kötötte össze a Duna egyik legjelentősebb átkelési helyével, Pest mezővárossal. Ez az útvonal számos, korábban létezett falvakat fűzött fel (Vacs, Vatya, Pótharaszt, Inárcs, Kakucs, Csév, Pakony stb.), amelyek tradicionálisan Nagykőrös vidékéhez tartoztak, és a fejlődést mozdították elő a városban. A helyi és helyzeti energiák együttesen, úgyszintén a sajátos történelmi múlt megteremtették Nagykőrös számára a mezővárosi fejlődés objektív feltételeit.

1 Mezővárosi fejlődés Nagykőrös és vidéke eredetileg egy honfoglaló törzsi család, a Bor-Kalán nemzetségben Nana Ispán birtoka volt, akitől Ilosvai Leustachiushoz került Kőrös, aki viszont birtokának felét eladta 1390-ben Magister Dezsőnek és fiainak.

2 A különböző adásvételek és örökösödési-leszármazási vonalak összekeveredése folytán a XV—

XVI. században a Derencsényi, Garai, Lórántffy, Perényi, Kátai famíliák szerepeltek Kőrös földesurai között, a XVII. században pedig újabbak jelentkeztek, mint pl. a Rákócziak, Forgáchok, Keglevichek, Battikok, Bayak, Wesselényiek, Sztárayak stb. A XVIII—

XIX. századra rendkívül összekuszálódott, szétágazott nemescsaládok birtokviszonyai jellemezték Nagykőröst.

3 Nagykőrös első írásos említése 1266-ból ismeretes. IV. Béla oklevelében tüntetik fel Kőröst.

4 Nagykőrös környékén ekkor még több falucska létezett: Földegyház, Pátegyház, Pegház, Péntekház, Tategyház, Temegház és Zereghazß A XIII. században — a tatárjárást követően — tendenciózusan elnéptelenedtek ezek az apróbb falvak, népességük fokozatosan behúzódott a kedvezőbb adottságokkal rendelkező Kőrös faluba. A mezővárosi fejlődés kezdetei ebbe az időszakba nyúlnak vissza: 1368-ban már Kőröst is Kecskemét és Cegléd társaságában „Oppidum seu Villárum"-nak említik az oldevelek.

6 Nagykőrös mezővárosi fejlődése tehát a XV—

XVI. században nyomon követhető. A környező falvak népessége behúzódott Kőrösre, s területük pedig a körösi határt növelte. A helység ugyan földesúri fennhatóság alatt állott, azonban nem ment maradéktalanul végbe a jobbágyviszonyok kifejlődése. Ebben döntő szerepet játszottak a XVI. század eseményei, a törökök megjelenése a 171