Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár
válik tőle: 1469 j ben itt a váci püspök mellett Csői László leszármazottai és rokonai birtokoltak, akiknek udvarházuk is volt a faluban. 24 A Parlagi család egyike volt a Mátyás által a bárók közé emelt köznemesi családoknak. A család legnagyobb karriert befutott tagja, György az 1460-as években udvari vitéz a királyi famíliában, majd borsodi ispán, diósgyőri várnagy, végül 1471 és 1484 között pedig ajtónállómester. Vele azonban ki is halt a család főnemesi ága: nem volt fiú utódja. 25 Csővár volt az egyetlen vára, emellett még Tur és Varsány városok felét birtokolta. A Kenderesiekkel ő is összeütközésbe került, Nézsai János rátóti, zsidai és battyáni birtokrészei miatt, melyeket egy 1475. évi egyezség ellenére még 1482-ben sem adott át nekik. Amikor 1486-нЬап meghalt, vejei, Kallói János és Pakosi Lajos kérték a zálogos oklevél átírását. A király azonban ehelyett valószínűleg visszaváltotta a várat, és fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Ez megfelelt 1482 utáni adományozási politikájának, mely szerint minden kezére került birtokot fiának juttatott. A Garai-hagyatékkal így jutott Corvinnak Rád és Ácsa is, a két egykori Csői-birtok. 26 1490-ben az országnagyok végzései megerősítik Corvint a vár birtoklásában. 27 A várhoz tartozó birtokok kiterjedését azonban ekkor már nem ismerjük. A 90-es évek első felében Ráskay Balázs vásárolta meg Solymár várát és tartozékait. Az utóbbiak között szerepel Rád birtok és Ácsa birtokrész is. Ezek később, 1496 után, amikor a solymári várat és uradalmát II. Ulászló szerezte meg, továbbra is Ráskay kezén maradnak. 28 Ebből arra következtethetünk, hogy ekkor már Csővár is Ráskay birtokában volt: kézenfekvő lehetett, hogy Rádot és Ácsát a várbirtokhoz csatolja. Ráskay Balázs Gut-Keled nembeli, Zemplén megyében ősbirtokos középnemesi családból származott. Mátyás alatt indult el a felemelkedés útján, és Ulászló alatt már az ország főnemesei között találjuk. Több megye főispánsága mellett 1484-től 1492-ig budai udvarbíró volt, 1490-től 1505-ig budai várnagy, 1492-től főkamarás, majd 1498-tól haláláig (1518) tárnokmester. 29 Mivel a csontmezei ütközetig Corvin hű embere volt, valószínű, hogy ajándék vagy előnyös vásárlás révén jutott Csővárhoz. Később megszerezte még Füleket, és Solymárért Végleges várát kapta cserébe. Halála után a vár történetére vonatkozó adataink igen ellentmondásosak. Bár Ráskay Balázsnak két fia, Gáspár és István is jelentős szerepet játszott a környéken a XVI. század első felében (egy 1542-es nógrádi összeírás szerint Nézsán, Keszegen, Becskén és Nőtincsen birtokoltak — ezek egy része biztosan várbirtok), a vár már 1523 körül a Bebekek kezére került. Lehet, hogy Ráskay Dorottya férje, Bebek Ferenc egyszerűen elfoglalta. Tudjuk, hogy Bebek 1544-ben 30 ezer forintért adomány levelet szerzett Ferdinándtól Csővár mellett Fülekre és Salgóra — Ráskay-örökség címén. A János-párti másik igénylő, Ráskay Erzsébet lánya, Bodó Anna hiába tiltakozik maga és gyermekei nevében 1548-ban a három vár, valamint „Nésa, Gedew, Lyberche" birtokok és tartozékai birtoklása ellen. 30 Buda, Visegrád, majd Vác és Nógrád eleste után a vár jelentős stratégiai szerephez jut: a hódoltsági területben szigetként állva a felvidéki várak előőrse lesz. Danes Pálnak, a vár kapitányának 1550-ben írt leveléből kiderül, miből állt ez a szerep: ebben Jakusics Ferenc főkapitánynak a budai pasa és a váci bég szándékairól és készülődéseiről számol be. Értesüléseit portyázó katonái által elfogott törököktől szerezte. 31 Csővár különösen nehéz helyzetbe került, amikor a török 1546 körül elli
