Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár

foglalta a tőle északkeletre fekvő Szanda várát. Amikor ezután az 1552. évi nagy török hadjárat során elesnek a környező erősségek: Drégely, Hollókő és Buják, a vár helyzete reménytelenné vált. Bár erre adatunk nincsen, valószínűnek kell tartanunk, hogy őrsége elhagyta a várat, még azelőtt, hogy a török körülfogta volna. A török megszállta a várat, valószínűleg egy kisebb őrséggel, azonban nem használta sokáig. Amikor 1594-ben Nógrádot visszafoglalták a keresztény csapatok, és a megye legnagyobb része újra a királyi Magyarország fennhatósága alá került, már nem szerepel a harcokban, éppúgy elhagyhatták, mint Drégelyt vagy Szandát.

32 Bajomi Benedekné Bodó Anna leszármazottai végül mégis megszerezték a — török megszállás alatt levő — birtok jelentős részét. A Bebekek 1556-ban hűtlenség címén elveszítették birtokaikat, s valószínűleg Csővárt utána már nem tudták visszaszerezni. A Bosnyák család levéltárában fennmaradt egy irat a Ráskay-örökösök 1579. évi osztozkodásáról. Ebből megtudjuk, hogy a környék birtokainak jelentős része leányágon öröklődve, Bajomi Zsófia leánya, Kenderessy Mária révén Bosnyák Tamás füleki kapitány «kezére került.

33 Azt biztosan tudjuk, hogy a XVII. század első felében Nézsa, Keszeg és Ácsa fele — a már ekkor is biztosan hozzászámított csővári résszel, ahol a vár feküdt — Bosnyákbirtok. Az 1635. évi osztályegyezség alkalmával Bosnyák Tamás fia, István esztergomi kanonok örökölte, majd rokona, Bosnyák Judit révén — továbbra is leányágon — a Balassa, majd pedig a Koháry családé. 1731-ben Koháry István halálával a Károlyiak kezére jut Ácsa fele és a csői rész a várral. Ők azonban már ugyanebben az évben elcserélik Prónay Gáborral, és a Prónayak birtokolják a területet a legújabb időkig.

34 A vár a XVIII—

XIX. században A várrom a Prónayak korában kezdetben kőbányául szolgált. Az 1735—40 között épített ácsai kastélyukhoz — amely, mint sok más esetben, itt is a vár „utódjának" tekinthető — sok követ szállítottak innen. Ebből az időből, 1739ből ismert a vár első ábrázolása, egy ácsai halastó tervrajza illusztrációjaként. A kisméretű rajz madártávlatból, ép állapotban ábrázolja a várat (3. kép), amely ekk*or már mindenképpen rom volt, mint ezt Bél Mátyás egy évvel korábban megjelent munkájában írja.

35 1778-ban arról értesülünk Korabinsky Mátyás német nyelvű munkájából, hogy Prónay László őriz egy, a várból előkerült feliratot, mely szerint Ráskay Balázs budai várkapitány építtette a várat. Minden valószínűség szerint ez annak a feliratos kőnek első említése, amely később is gyakran szerepel a várról szóló irodalomban. Korabinsky arról is tudósít, hogy a várban kutatgató emberek különféle régi dolgokat : sarkantyúkat, kardokat találtak.

36 Nagyon valószínű, hogy a feliratos kő az említett kőbányászás során került elő és jutott a földesúr kastélyába. B. Tablic 1807-ből származó, szlovák nyelvű „Csővár Hrad Rasskaw" című költeményéhez fűzött jegyzeteiből erről pontosabb beszámolót kapunk és értesülünk a várban folytatott első „ásatásról" is: „A vár bejárata a nyugati oldalon lehetett a Vashegy felől, amelyre a romok is utalnak, itt volt a főkapu.. . Kápolnák is voltak a Ráskai-várban, melyben istentiszteletet tartottak... Némelyek a várat nagyon réginek tartják, azt állít12