Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár

sőt számolni kell közöttük a Zách, Kacsics, Kartal nemzetségek lesüllyedt, elszegényedett ágaival is.

8 Csővár környékének birtokviszonyaival kapcsolatos első biztos adatunk 1347-ből van. Ekkor arról értesülünk, hogy Berend fiai, Márton, Berend és Gergely osztozkodnak rádi és ácsai birtokaikon.

9 1389-ben találkozunk először a Csői (de Chew) és a Nézsai (de Nysa) családokkal, melyekről együttes fellépéseik miatt fel kell tételeznünk, hogy közeli rokonságban voltak egymással és több birtokot közösen bírtak. Nevükből következtethetően a Csőieké volt már hosszabb idő óta Cső falu

10

, a Nézsaiaíké pedig a szomszédos Nézsa.

11 1389-ben Csői András fia, Miklós és Nézsai Tamás fia, Miklós együtt foglalják el a Zsidai és Mácsai család zsidói (mai Vácegres) és battyáni (mai Vácbottyán) birtokrészeit.

12 Hogy e két faluban a Csőiek és a Nézsaiak is birtokosok voltak, az egy 1446. évi oklevélből derül ki: ekkor a váci káptalan Csői Miklós és László, valamint Nézsai Timót fiai, János és László, illetve a Rozgonyiak — a Zsidaiak örökösei — között osztja fel Zsidó birtokot.

13 A Csőieknek Radon és Ácsán is voltak birtokaik. Tudjuk, hogy az 1347. évi osztozkodás után Berend fia, János birtokol Ácsán. 1405-ben az ő lánya, Katalin — Csuda Miklósné — Rádra vonatkozóan lép birtokegyezségre Csői Miklóssal, Tamással és Jánossal.

14 Hogy ez idő tájt Ácsán is birtokoltak a Csőiek, egy másik oklevélből tudjuk meg: 1422-ben Csői András fiai, Miklós és Tamás rádi, ácsai, sikári, valamint Szolnok megyei birtokaikat elcserélik Garai Miklós nádorral.

15 Egy, az évszázad közepéről származó oklevél arról tudósít, hogy a Nézsaiak Újfaluban (Váckisújfalu) foglaltak el a Kenderesiektől birtokokat, és minden bizonnyal birtokoltak itt is.

16 (2. kép.) 2. kép. Csővár környékének birtoktérképe a XV. század közepén