Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár
A birtoktörténeti vizsgálat után rátérve a vár történetére, meg kell állapítanunk, hogy építési idejére, építtető jére és első birtokosaira vonatkozó közvetlen írott forrásunk nincsen. 17 A vár neve igen későn, 1459-ben tűnik fel először oklevélben. Ez év márciusában az „in fortalitio Chew" összegyűlt csehek, valamint a Veresegyházán és Szadán birtokos Sébold, familiárisaival és felfegyverzett embereivel Vince váci püspök környékbeli birtokait — Kallót, Hatvant, Sápot, Gutát, Vácot, Verőcét, Nógrádot, Kosdot, Szántót és Csőt, tehát itt is birtokolt — megrohanta, és ott mintegy tízezer aranyforint kárt okozott. 18 Az esemény a huszita bratrik Nógrád megyei működésével kapcsolatban érthető meg. 1456-tól az Axamit vezette zsoldosok egyik fő működési területe lett a megye, Bonfini szerint Pestig is elportyáztak. Ez idő tájt építik fel várukat Diósjenőn, de erődítenek Zagyvafőn és Gyöngyöspatán is. Elfoglalják a kőből épült Salgót és Balogvárat, elpusztítják a szécsényi ferences kolostort. így fészkelhették be magukat Cső várába is, talán éppen a jó zsákmány reményében hozzájuk csatlakozott Sébold révén. Az 1460-ban kelt oklevélből nem derül ki, hogy kié volt Cső vára, s hogy Sébold hogyan jutott a várba. Az azonban valószínű, hogy a husziták 1460 júniusa után elhagyták a várat, ugyanis ekkor vonult át a megyén Mátyás. 19 Sébold tipikus gyermeke korának: tudjuk róla, hogy szadai kúriája mellett Budán is volt háza, egyetemi tanulmányokat végzett, talán a Rozgonyiak segítségével, aki — mint egy 1465. évi oklevélben elmondja — mivel nem voltak rokonai, „házuknál felnevelték és élelmezték". A huszitákkal való együttműködéséért azonban nagy árat fizetett: a váci püspöknek okozott kár megtérítésére kötelezték, ezért birtokait előbb elzálogosítja, majd pedig eladományozza a Rozgonyiaknak. De vagy nem volt elegendő ez a büntetés, vagy pedig nem tett eleget az ítéletnek, ugyanis a király két év múlva, 1467^ben kelt oklevele szerint „Mohaifalvi Rayhel Péter fia Sibold" összes birtokait elkobozza, és a Rozgonyiaknak adományozza. Az indokolás: „mivel Nésa-i Lászlóval együtt idegen csapatokkal pusztított az országban". 20 A várban 1460-ban már Csői Miklós az úr: ő az első, aki mint a vár tulajdonosa szerepel. Az ügy, amellyel kapcsolatban említik, szintén hatalmaskodás: ez évben elfoglalta a Pen ci család bizonyos szántóit és erdeit, sőt jobbágyaik közül sokat a várhoz vitt és még az oklevél keltekor (1461. március) is fogva tart. 31 A kiküldött királyi emberek jogosnak tartották a Penciek panaszát, de az ügy további fejleményeiről nincs tudomásunk. Csői Miklós — az említett Tamás fia — azonban hamarosan újabbal szaporította bűneit: 1465 körül megölte testvérét, Lászlót. Ezért Mátyás 1470 januárjában elveszi tőle birtokait, és azokat másoknak adományozza. A már ismert zsidai, battyáni és újfalui birtokrészek mellett említi az oklevél a nógrádi Therjén — mai Terény? — és Garlan — Hártyán? — birtokokat is. 22 A vár tehát ekkikor már nem volt a kezén, valószínűleg az 1460-as évek végétől a Nézsai család birtokolja. Az egyre szaporodó oklevelekből ugyanis megtudjuk, hogy 1474-ben Mátyás király az örökös nélkül elhalt és egyébként is hűtlen Nézsai János és László javait, köztük a várat 5000 forintért Parlagi Györgynek zálogosította el. Az említett hűtlenség valószínűleg Nézsai László Szadai Sebőiddal való együttműködése. A felsorolt birtokok között megtaláljuk a család feltételezhető törzsbirtokait (Keszeg, Nézsa), azokat a falvakat, ahol korábban közösen birtokoltak a Csőiekkel (Garlan, Újfalu, Zsidó és Bottyán), újként pedig Duka (Vácduka), Patolcs (ismeretlen) és Zewld (Sződ?) részei szerepelnek. 23 Cső falu ekkor tehát már nem tartozik a várhoz, története el10
