Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Jakus Lajos: Váci hajómalmok

Lisztárusítás 1837-ben a váci molnárok szeretnék megszerezni a lisztárusítás monopóliumát, azonban ehhez a hatóság nem járul hozzá. Egy-két mester tartott kocsit, lovat, ők messze vidékre szállítva kereskedtek liszttel. Petőfi felvidéki körútjáról visszatérőben, 1843-ban Balassagyarmaton lisztet eladó váci molnárral találkozik, s annak kocsiján teszi meg az utat Vácra: „Kocsisom egy váci molnár volt, ki lisztet hozott a vásárra.. . elmés ötleteivel igen mulattatott..." — írja Úti jegyzeteiben.

84 Ebben az időben két váci molnárnak volt kocsija és lova: Kamerer Jánosnak és Havas Antalnak. Utóbbit véljük Petőfi mulatta tójának. 1859-ben a céh feljelenti azt a 10 lisztárust, akiknél jövedelemadó-bevallásnál kitűnt, hogy engedéllyel nem rendelkeznek. Kenyérsütés 1768-ban Kis-Vác urbariális kérdéseire adott válaszukban olvasható egyéb jövedelmükről: „Helységünk mellett Duna lévén, Budára heti vásárokra hajón, edgy némellyek közüllünk kenyeret süttvén, le viszik és ezzel is ügyünket segéllyük." Szorosan összetartozott a molnársággal a kenyérsütés. Egy 1764-ban készült összeírásban a molnárok között szerepel Molitor Gáspár in Pistoris (Molnár Gáspár a kenyérsütőben, vagyis pékségben). Vácon azonban nemcsak pékek foglalkoztak kenyérsütéssel, hanem sütőasszonyok is. A molnárlegények eladták harmados keresetüket vagy feleségeik megsütötték kenyérnek, s azt helyben vagy Budán és Pesten értékesítették. A sütőasszonyok hetente szállították árujukat dereglyéken Budára. Ebből származott a váci hajósgazdák panasza 1803-ban, bevádolták a dereglyéseket, mert hetihajós fuvarjukat elveszik, nekik tetemes kárt okoznak. Valenta András a dereglyések nevében azzal védekezik, hogy feleségeik által sütött kenyerekkel szoktak lerándulni Budára, Pestre, és akkor más sütőasszonyok kenyerét egyúttal leviszik. A tanács határozata szerint a dereglyések saját asszonyaik kenyerét vihetik, mivel ők ugyanúgy adóznak, mint a hajósok.

85 Kurdi Sándor elbeszélése szerint a régi piactéren, a Híd utcától a Fehérek templomáig bakokon álló asztalokon gömbölyű, foszlós fehér kenyerek sorakoztak. Mellettük a libahúsos fazék. Az orrcsiklandó szagra odamegy a vásárló, kér a sütőasszonytól egy kiló kenyeret és egy fertály libacombot; lehet választani, elejét vagy combot. Az asszony kiveszi, amilyet kíván. A kenyeret alátartják a lecsorgó libazsírnak. Falatozni és sörözni a közeli Vadrózsa kocsmában lehetett. Prófuntőrlés A váci molnárok 1800-ban hivatkoznak arra, hogy háborús időben a katonai raktár számára őrölnek. 1854—55. évben ismét végeztek az állam számára katonai, ún. prof untőrlést; 37 malom vett benne részt. Az 1854/55 enyhe telén nov., dec. és január hóban 282 Mutt megőrölt gabona után beadtak 5630 mázsa 80 font lisztet. Minden Mutt őrlésért 9 ft 20 kr-t kaptak. Áprilisban újabb őrlést végeztek. A gabona és liszt szállítása sok fáradsággal és adminisztrációval járt. A hajóról ki- és berakodást mind a molnárok végeztették. Az „álladalomtól" mázsánként az őrlésért 44 p. krajcárjával fizettek. Ezt kevesellték a váci 253