Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Jakus Lajos: Váci hajómalmok

ban, ifj. Bakai János 1816-ban, Tokodi Mihály 1833-ban, Kurdi József 1837-ben háromévi vándorlást 30—30 ft-tal váltja meg. A városba érkezett vándorlegény előbb az atyamesternél jelentkezett. Tőle kapott tájékoztatást és szállást. 1847-től állandó szállásról gondoskodnak, erről szóló határozatuk így szól: „Minthogy a vándorlást, melyben minden legény a mesterségbeni jártasságot, tapasztalást s kiképeztetést magának szerezni törekszik, nem nélkülözheti, azoknak elfogadásukra az ez ideig nem létezett Szállóhely jövőre nézve Meszes Tóth József úr háza, ki anélkül is az uradalomtól itzéskent vállalt, föl-rendeltetik."

33 A helyben megállapodó legény elhelyezkedése után két hétig próbaidőt tölt mesterénél, s ha tetszik a hely, úgy marad. Eltávozás előtt viszont fél évvel előbb be kellett jelenteni felmondását. A legény fizetése Vácott 1802-ig a kereset Ve része a legényé. Ekkor a mesterek kérik a hatóságot, szállítsa le a legények bérét V7-re. Hivatkoznak a fölöttébb való drágaságra és a malmokra tett reparációkra. Kérésük teljesült.

34 A céh 1850-ben hozott határozata a legények bérét 6-od és 7-ed részben állapítja meg ismét, de hozzáteszi, hogy aki alatta ígér, az 10 ezüstforint büntetést fizet. Amely mesternél a segéd tanulóval dolgozik, ott a fentebb meghatározott részen felüli díjaztatás is jogos. Vác látképe a Dunán hajómalmokkal. Jakab Alt acélmetszete, 1824. 222