Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

Hogy a kecskeméti foglyokból hányan tértek haza, arról az írott források nem beszélnek. Hornyik János szerint mintegy negyedrészük odaveszett. Az ónodi országgyűlés május 31. és június 22. között ülésezett. Kecskemét és Nagykőrös számadáskönyveiben nyomok találhatók, hogy azon a városokat is küldöttek képviselték. Kecskemétről Bán István főbíró és több ablegatus 1707. máj. 16-án útnak indult Ónodra. Ajándékokat is vittek. Ezek között szerepel 12 oka kávé és három karmazsin bőr, mely 12 tallér, 4 garas és 16 dénár árú volt. Már ápr. 28-án is vásárolták az ajándéknak valót. Ilyenek: 3 pár kordován csizmát vettek 10 tallérért; 3 karmazsin bőrt és két oka kávét 13 tallér, 1 garas és 16 dénárért; 9 oka rizskását, 4 oka cselebi dohányt 9 tallér, 4 dénárért; 4 tajtékpipát 2 tallér, 18 dénárért; szappant 10 tallérért; fügét, mazsolát 6 tallérért.

348 Azt, hogy Nagykőrösről ki ment el a város képviseletében, nem lehet megállapítani, de azok is vittek ajándékot, 40 tallért és 40 poltura ára bort.

349 Ezek az ajándékok a fejedelemnek, Bercsényi Miklósnak, Vay Ádámnak, Ráday Pálnak, Pápai Jánosnak szólottak. Ök voltak azok a személyek, kiktől a városok legtöbbet várhattak. A rácok kecskeméti rablása és pusztítása a másik két várost is fokozott éberségre • ösztönözte. Kecskemét is a faragókkal új kaput csináltatott a Halasi úti bejáratra, valószínű erősebbet és jobbat. A töltéseket is erősítették, található olyan adat, hogy a „fonyóembörök" a töltés sövényét csinálták.

350 A kapucsináltatásra a faragóknak adott borajándék szolgált bizonyítékul.

351 A „fonyó" embereknek is bort adtak, hogy jobb munkát csináljanak. A Budai és Körösi kaput is csináltatták.

352 A rácok ápr. 3-i támadását komoly tanulságnak könyvelhette el a másik két város is. A három város a fejedelemhez folyamodott, melyben szegénységüket és a rác ellenségtől való félelmüket panaszolták el. Kérték, hogy pénzzel tartott katonai erőt állomásoztasson náluk.

353 Ilyen körülmények között a mezőgazdasági munkát sem végezték úgy, mint békésebb időben, mert a városok leginkább a maguk erejére támaszkodhattak, így a földművelésből el kellett vonniuk a férfi munkaerő egy részét. Kecskeméten tartózkodott leginkább egy századnyi katonai erő, mely a több ezer emberből álló rác ellenséggel szemben jelentéktelen volt. A szolnoki vár helyreállítási munkálatai is megkezdődtek Rabutin Budára való bevonulása után. A három városból rendeltek ki munkásokat a helyreállításhoz. A nagykőrösiek számadáskönyvében ezek olvashatók: „Várműveknek 40 Poltura", „Kopasz János Szolnoki Vár művesnek béri 7, továbbinak is Tallér 3 Polt. 20."

354 A várműveseknek nemcsak a 45 km-re eső Szolnok várába kellett menni hadimunkára, hanem a 151 km-re eső Érsekújvárba is. Ugyancsak a nagykőrösiek számadáskönyvében olvasható 1707-ben: „Érsekújvárba menő Várműveseknek adtam Tall. 1 Polt. 43." Ez az összeg az útiköltség lehetett.

355 A kuruc katonaság, ha hosszabb időt nem töltött is egyik-egyik városban, de gyakran megfordult bennük. Ilyet olvashatunk a számadáskönyvekben: Ajándékra a nagykőrösi tanács Erdős Mihálytól három és fél akó bort vásárolt a katonaság részére 7 tallérért és 30 poltúráért.

356 Ugyanott Bozó Pál uramnak pecsétgyűrűt csináltattak 1 tallérért. Károlyi főgenerálisnak és Csajághy Jánosnak ugyancsak ajándékoztak.

357 A beszállásolt katonaság részére adott ruházati és egyéb tárgyak is szerepelnek, így Juhász György nevű katonának, kit Bottyán generális a Dunántúlra indított, egy pár csizmát adtak sarkantyúval, 6 tallér és 40 poltura áron.

358 Mágocsi hadnagynak egy pár csizmát 7 máriásért vettek.

359 A főgenerálisnak (valószínű Károlyi) karmazsin bőröket 6 tallér 40 poltúráért, szappant és 40 citromot is vettek neki 5 talléron és 4 dénáron.

360 Sőtér Tamás ezredesnek egy tábla szappant adtak, 56 poltúráért vették.

361 A nagykőrösiek a beszállásolt katonaság részére 211 tallér értékű zabot vásároltak.

362 A katonaság felszerelésének pótlására, amikor Budai István generális szállásolt be hajdúival, a felsoroltakat vették.

363 Ez az alakulat bizonyos számú lovasságból, de zömében gyalogságból állt. 1707. május végén, június elején szállásolt be. A gyalogság nem gyalog érkezett, mert a szállítókocsik is szerepelnek a kiadási tételek között. Bocskorokért, csizmákért, csizmák talpalásáért, dolmányok, nadrágok varrásáért, különféle szövetanyagokért, zsinórokért, melyek a ruhát díszítették, a tábornoknak egy pár pokrócért, puskák csinálásáért lakatosnak, csizmák patkolásáért fizettek. A nyergesnek nyergekért, hámokért, gyeplőért, kantárokért, kötőfékekért, karmazsin bőrökért, tiszti csizmák készítéséért, dobosok részére nyakszíjért, dobverőnek kötélért fizettek. Puskaagyat készítettek, puskaport vettek. Egy tisztnek süveget, az egyik dobosnak dolmányt, nadrágot csináltattak.

364 A generálisnak és vezető tiszteknek, kocsi124