Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

A városban török és görög kereskedők is tartózkodtak, akik észrevéve a veszedelmet, áruikkal felkerekedve Nagykőrös felé menekültek. A rácok ezt megtudva, 100 lovast utánuk küldtek. A szőlők között utolérték a kereskedőket, és 52-t megöltek közülük. Hárman súlyos sebekkel, de életben maradtak. A rácok a törökök értékes holmijait és pénzét elszedték. A módos kecskeméti emberekből számosat kihurcoltak a városon kívüli táborukba, hol a kalugyerek hóhér módra kínozták és megölték őket. Kecskemétről gyorsfutár érkezett Kőrösre, ki hírül adta, mi történik Kecskeméten. Szűcs Istók, a kecskemétiek hadnagya a saját csapatát és a körösi, ceglédi lovasokat azonnal nyergeitette, Kecskemétre rohant. A rác utóvédcsapatokat még „munkában" találta, azokat megrohanta és Kecskemétről kiverte, és Szegedig üldözte. A rácság többi része a zsákmánnyal megrakott kocsikkal és foglyokkal elrobogott. Nagykőrösről érkezett segély, ha későn is, de Kecskemét felégetését megakadályozta.

338 Az 55 török kalmáron kívül 396 embert öltek meg a rácok. A halottak között 266 gazda, 6 nő, 14 ifjú, 12 leány, 48 zsellér, 26 rideg (öreglegény), 24 jövevény volt. Rabláncon elvittek 155 embert, mégpedig 62 gazdát, 12 asszonyt, 26 ifjút, 16 leányt, 12 zsellért, 15 rideget, 10 jövevényt, özvegyen 102 nő, árván 544 gyermek maradt. Az eseményeknek 128 sebesültje volt. Elhajtottak 899 ökröt, 562 lovat, 300 szarvasmarhát, 88 kocsit és 126 szekeret. Leégett 99 ház és 7 malom. A megégett és elvitt házivagyon értéke 230 812 tallér.

339 A halottak eltakarítása és a károk felmérése, a foglyok kiszabadítása foglalkoztatta a városvezetőket. A városlakókat a felekezetük szerinti templomuk kerítésén belül temették el, 30—40 embert egy sírba. A megölt törököket és a harcban elesett rácokat a város keleti szélénél levő rác temetőbe temették.

340 Az eseményeket Székudvari János kecskeméti tanító írta le versben, „Sűrű siralmakkal rakott jajhalom" címen, 126 versszakban, melyet Kecskemét városa ki is nyomtatott.

341 A Szegeden tartózkodó török kereskedők már ápr. 6-án írtak Kecskemétre. írván, hogy „hallottuk és értettük a történteket". Kérdezték, hogy hány török és görög kereskedő veszett el és neveiket közöljék. Arról is tudtak, hogy három török kereskedő még él. Azoknak neveit is írják meg.

342 Kecskemét Szeged és Pétervárad császári kapitányához folyamodott, hogy a foglyokat kiszabadíthassák. A péterváradi parancsnok 110 kecskeméti rabot meg is kerestetett. A többi a rabok közül meghalt, a leányokat feleségül vették, többen elszöktek.

343 A rácok 1707. május 9-i levelükben feltételül tűzték ki, hogy a Berthóty István által elhajtott rác foglyokat kerestesse meg, azoknak ellenében adja a 110 foglyot vissza. Május 22-én már a szegedi parancsnok írt, hogy a foglyok Szegeden vannak.

344 Ügy látszik, Kecskemét városa a rác foglyokat nem tudta megszerezni, vagy a kuruc parancsnokságot megnyerni, hogy azokkal a kecskemétieket kicseréljék. A szegedi parancsnok június 9-én még 15 nap haladékot ad a kiváltásukra. Annál is inkább sürgeti a kiváltásukat, mert közülük többen súlyos betegségben szenvednek.

345 Kecskemét város gyűjtést rendezett a rabok kiváltására, de egy-két tallérnál és garasnál többet nem tudtak a hozzátartozók adni. összesen 18 személytől 32 tallér, 2 garas és 28 dénár gyűlt össze. A kor jövedelmi forrásai közé tartozott a rabokért fizetett összeg, így azok rangjának megfelelően igen magas árat szabtak. A 32 tallér erre a célra igen kevés lehetett.

346 A török kereskedők megölése sem tartozott a sima ügyek közé. Emiatt a német császári és török szultáni hatóságok között szóváltás történt, melyre Glóbitz ezredesnek is írásban kellett válaszolnia a feletteseinek. Állítása szerint egy sereg török kalmár jelentkezett nála és kérték, hogy oltalomlevelet adjon nekik. Ö közölte velük, hogy Kecskemét kuruc kézen van, és az ő oltalomlevele nem védheti meg őket. Figyelmezteti, hogy a vidéken a barangoló rácok rablásának ki vannak téve. A törökök azt mondták, hogy adjon nekik útlevelet, a veszély az övék. Védlevelet tehát kaptak. A kalmárok a Gergely-napi kecskeméti vásárra jöttek. A parancsnok állítása szerint figyelmeztette őket, hogy a vásár idején túl „a gonosz vidéken" ne maradjanak. Azok nem fogadtak szót, hanem hat egész hétig kereskedtek Kecskeméten. Állítása szerint a bácskai rácok erről tudomást szereztek, megvárták, míg áruikat pénzzé teszik, rájuk csaptak, leöldösték őket, pénzüket és áruikat elrabolták. A nándorfehérvári pasa is értesült az eseményről. A karlovici béke megsértésének minősítette és az osztrák alattvalók elleni megtorlással fenyegetőzött. Majdnem egyévi vita után kiegyenlítést nyert a törökök követelése úgy, hogy minden magyar végvidéki rác család egy forintot, a rablás elkövetésében részt vevők vagy azok örökösei két-két forintot fizettek.

347 123