Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
védelembe ajánlják. Mindkét oklevél előnyomtatott. Csupán a helyi kívánalmaknak megfelelő részek kézírások, Schlick Kecskeméten, La Herbeville Nagykőrösön állította ki és aláírásával ellátta. Nagy a valószínűsége, hogy a nagykőrösiek is kértek ilyen írást, de nem maradt meg. Kecskemét ezekért az írásokért ajándékozhatta meg Schlick tábornokot 106 tallérral és 4 garassal. 279 A fejedelem szeptember 25-én azt írta Károlyi Sándor főgenerálisnak : „Ha a német Kecskemétet elhagyja, tétesse Kglmed porrá azon várost, úgy Kőröst is". 280 Károlyi ezt a parancsot sem hajtotta végre, mert Kecskemétből neki is haszon jutott, másrészt sok kecskeméti és körösi ifjú szolgált seregében, és nem akarta azokat elkedvetleníteni. Rákóczi a két város magatartását a császári sereg bevárásával hazaárulásnak minősítette. Felelősségre vonta Kecskemét főbíráját, Varga Istvánt, Szívós János, Magó Mihály, Király István és Szabó Bálint tanácsnokokat, kiket Károlyi Sándor Szolnokon fogságba vetett és ott tartott, míg a fejedelem felettük nem rendelkezett. 281 Bercsényi Miklós főgenerális is megfenyegette Kecskemétet. A város követeit, Szabó Jánost, Szántó Istvánt és Garai János főjegyzőt, kik a nagy veszedelemben forgó város részére kegyelmet mentek kikönyörögni, Nagyszombatban a hazaárulás miatt fogságba vetette. A fővezér fogságában hat hetet töltöttek. 282 A küldöttek nem mentek üres kézzel, mert 55 tallért, két karmazsin bőrt és két süvegcukrot vittek. Az ajándék a készpénzzel 63 tallér, 3 garas és 22 dénár értéket jelentett. Ezen túl még két alkalommal Érsekújvárra 184 tallér értékű sertést hajtottak föl a fővezérnek. Egy sertés 2—4 tallérba került, tehát 60—70 sertésből állhatott a két falka. 283 Ezért ellenszolgáltatást Kecskemét nem várhatott, örülhetett, hogy emberei a fogságból szabadulhattak. A fejedelem valószínű Károlyi Sándor és mások közbenjárására, valamint Móra Balázsnak, a ferences rend kecskeméti házfőnökének könyörgésére a két város elégetését nem kívánta, rendelkezését megváltoztatta. Október 11-én történt utasítására Bottyán János főstrázsamester katonáit kellett felruházniuk, minden késedelem nélkül. Megemlíti, „Minthogy Kecskemét várossá lakossi sok rendbéli parancsolatinkkal nem gondolván, sőt nemzetséges igaz ügyünkhöz való természeti kötelességeket is megtagadván az ellenségnek meghódoltanak .. .", 284 a 14 zászlóalja katona részére köpenyt, nadrágot és dolmányt kellett készíttetni, az anyagot török kereskedőktől beszerezni. A vásárolt abaposztó és egyéb behozott áru harmincadvám alá esett. Bottyán János a katonái felruházására vásárolt posztót 1705. november 1-én mentesítette a vám alól, mert „az nemes ország hadai szükségére leszen". Serege 893 közkatonából és 57 tisztből állott. 285 A posztóvásárlást a jegyző a következőképpen jegyezte föl: „Az Németh Tábor megvárásáért, Méltóságos Generális Bottyán János Űr Nemes Regimene megruházására büntetésül reánk vetett Mundéruma csináltatásához, hozattunk Szegedről 60 Bál Abát". Az ára 2215 tallér, 2 garas, 12 dénár. Kétszáz köpönyegért még fehér pénzben 592 forintot fizettek, mely 394 tallér, 4 garast tesz ki. A varratás a hozzá való kellékekkel együtt 4387 tallér, 1 garas és 24 dénár (ez forintban 6580 rénus forint, 3 máriás és 26 dénár). 286 A nagy mennyiségű ruha megvarrásához a helyi szabómesterek nem lettek volna elegen, mivel rövid idő alatt el kellett készíteni, húsz különböző helyről hoztak szabókat. A köpönyegeken 33-an, dolmányokon 37-en dolgoztak. Két névjegyzék maradt róluk, külön azoké, akik dolmányt és külön, akik köpenyt varrtak. 287 A császári sereg bevárásáért és ellátásáért Nagykőrös is nagy árat fizetett. 111
