Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
1705 novemberében és decemberében a fejedelem parancsára a következő pénzbeli és természetbeni kiadások szerepelnek a számadási iratokban: „Kenyér 60 284 pozsonyi kila, abrak 4641 pozsonyi kila, liszt 590, vágómarha 727. Kész köpönyegeket Tokaj alá Komornyik Körösi György Űr kezéhez és Bottyán János Urunknak Felséges Ür Parancsolattyábul 327, melynek az ára. fejér pénzbül fi..Rhn 1209 d. 90. Kész dolmányokat Bottyán Űrnak 65, melynek száma tészen fi. Rhn 254 d. 2. Udvari kapitány és Korponai Ürnak az hadak fizetése kész pénz fi. Rhn 6500. Oberster Győri N. János Ür Regimentyének 15 lovakat, mind szerszámmal kiknek az árra f, Rhn 340. Magunk Várossábul ki állított hajdúk és katonák és tábori szekereseknek fizetése és a Dunántúlra való aggregált tisztek és közkatonák egy hónapig való interessé Kenyér 90 116; Font hús, Vágott (mázsa) 585 font 132; Pozsonyi kila (abrak) 8969. A militiátul causait házi portéka béli kár fr. 3219, Kila búzabeli kár 1250, Árpa 1978, zab 1097, Köles 669; Juhok száma 271, Jármosökör 40, Fejős tehén 220, Üsző vagy borjú 221, Ló 84, Sertés 40, Fizetés nélküli vectura ökrösszekér 2314, Lovaskocsi 1060, Vontató ökör 480." 2g8 Bottyán János a német had Duna—Tisza közéről történt távozása után leginkább Kecskeméten tartózkodott, de a másik két városban is megfordult, leginkább Kőrösön, mert az említettek kiszorgalmazása végett is megjelent. Serege egy része is ide volt beszállásolva, azokat is ellenőriznie kellett. A dunaföldvári sérülése miatt kocsin járt, a Komáromtól Üjvidékig tartó hadakozás megviselte, mert Kecskeméten betegeskedett. Nagykőrösön a következő adatok fordulnak elő személyével kapcsolatosan: „Vettünk Bottyán János Gr Űr Kocsijába egy lovat Tal 8 p. 12.", „Bort Botytyán Űr Hordóján p. 40". 289 A kecskeméti számadási iratokban ez olvasható: „Balogh Janóstul hozattunk el Generális Bottyán számára egy Vánkus héjat 2 T", „Borbély Gergelytül hozattunk el egy hordó Bort Generális Bottyán János eö Nagysága számára, melybül az adója kitellett 8 Tall." 290 Bottyán János a három városban készült fel a dunántúli hadjáratára. Serege számára Nagykőrösön készültek a zászlók. A számadási iratokban szerepelnek az anyagvásárlások (gyolcsból készültek) és a kész zászlók vásárlása. 291 A sereg ágyúihoz Kecskeméten karmazsin bőrt vásároltak a szerszámok tartására. Bottyán a solti sáncokat is helyreállíttatta, a földvári átkeléshez készült sáncokat felújíttatta. Kecskeméten szerepel a sáncásók részére kifizetett 32 tallér és 2 garas, melyet a város utánuk küldött, 292 a generálisnak ajándékozott 266 tallért és 4 garast. 293 Bottyán János dunántúli hadjáratához a szükséges élelmet, pénzt, ruhát és felszereléskiegészítést, sőt bizonyos számú katonát is a három város, főként Kecskemét és Nagykőrös adta. Bottyán 1705. november 4-én kelt át a Dunán, a szükséges fuvarral is a három város látta el. A Duna—Tisza közén Zana György ezredesét hagyta, és annak parancsnoklata alá rendelte a három város lovasságát és a szegedieket. 294 Bottyán a Dunántúlon szerencsésen hadakozott, elfoglalta Dunaföldvárt, majd Simontornyát, és később az egész Dunántúlt. Zsibónál, a jól előkészített helyen sem tudták a kuruc hadak megakadályozni, hogy Herbeville seregei Erdélybe be ne hatolhassanak és azt el ne foglalják. A zsibói csata november 11-én szerencsétlenül végződött. A három várost az év második felében lezajlott katonai átvonulás, hadseregellátás, felszerelés anyagiakban megviselte. Bottyán távozása után egy kis lélegzetvételhez jutottak, de november végén újabb gondok jelentkeztek. A ku112