Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
tehát 89 nagykőrösi ember dolgozott. 240 Kecskemétről 178 és Ceglédről 45 embert kellett küldeni Imsódra. A Bottyán-vár az imsódi félszigeten helyezkedett el. Lényegében szabálytalan alakú teret vett körül három oldalról. A sánc törésében öt ágyúállással, melyek három-három irányú kilövési lehetőségre készültek. A Bottyán-vár árokból és töltésből állt. Északi oldalról maga a folyó biztosított védelmet. A félsziget bejárata felől volt az egy kapuja, a másik a hídra vezetett. Előtte még védőtöltés is készült. A hídon át a Kömlőd és Paks felé vezető útra lehetett jutni. A híd előtt az imsódi parton is készült védősánc. A híd közelében nyílt az úgynevezett Forrás-völgy, melyen keresztül meredek úton fel lehetett jutni a Forrás-hegyre. Ezen a meredek úton a lovas is gyalog vezethette csak fel a lovát, de kitűnő fedezékül szolgált. Az imsódi part előtt a meredek oldalú Molnár-hegy, Haramiás-hegy, a Forrás-hegy és a Kömlődi-hegy emelkedik. 241 Bottyán arra számított, hogy a dunántúli hadjárat vezetésével őt bízzák meg. Csalódott, mert Károlyi Sándor kapott rá megbízást, ki Forgács Dániellel tevékenykedett együtt, és Kilitinél vereséget szenvedtek, április első napjaiban a Dunántúlról teljesen ki is szorultak. Április 2-án Károlyi maradék hadaival Kalocsán, majd Pataj on, később Pest alatt és Kecskemétnél táborozott. A kalocsai táborából fej- és jószágvesztés fenyegetése mellett adta ki a három város bíráinak, hogy minemű élelmet küldjenek, és ásóval, kapával felszerelt sáncásó embereket is indítsanak útba táborozási helyére. Kecskemétről 4000 kenyeret, 400 köböl abrakot és 800 embert ásóval és kapával kért. Azt írta befejezésként, ha a parancsát nem teljesítik, mint ellenségével, úgy bánik velük. Ugyanakkor Kőrösnek 2000 kenyeret, 200 köböl abrakot, és 400 sáncásó embert szerszámokkal, Ceglédnek 1500 kenyeret, 150 köböl abrakot és 250 ásóval, kapával felszerelt sáncásó embert kellett küldeni. Tehát a három helyről 1450 embert. Az említetteken túl Kecskemétről 50, Nagykőrösről 25, Ceglédről 15 mázsa húst kellett adni. 242 Már április 5-én a pataji sáncból sürgeti Károlyi az élelmet. Nagy lehetett a seregben a szükség, mert azt írja Patajról, hogy Kárándy István nevű katonáját küldi a városokba, hogy az élelmet kikényszerítse. Az a kevés, amelyet küldtek, az nem elegendő, hanem éjjel és nappal azon fáradozzanak, hogy a parancsolt élelemmennyiség a pataji sáncban legyen, mert 100—200 embert karóztat föl a városbeliekből, ha valami mulasztás történik. 243 Kecskemét város már Bercsényi Miklós február 2-án kiadott rendeletét is károsnak minősítette, mely a város romlását idézheti elő. A bekövetkező helyzet miatt tanácskozásra hívta a nagykőrösi bírákat, és felterjesztéssel élt a fejedelemhez. 244 A dunántúli hadak élelmezése miatti nehézségek ügyében ismét a fejedelemhez írt folyamodványban tárták föl a helyzetet. Az ország katonai helyzete nem állt valami fényesen áprilisban. Bottyán János Duna melletti tevékenységére nagy szükség volt. Mivel arra számított, hogy majd ő kap megbízást a dunántúli hadjáratra, ezért építette ki az imsódi átkelőhelyet. Egyelőre a hadseregszervezés foglalkoztatta Bercsényi Miklóst is. Április 20-án kelt rendelete is ezzel foglalkozik. A kuruc hadvezetés meggyőződött arról, hogy a fejenként való felültetés nem vált be. A megyék kérelmére való hivatkozással, mely a személyi felkeléstől való eltekintést kérte, zsoldos hadsereg felállítását rendelte el, mert a nemesség minden kigondolható módot felhasznált, hogy ne kelljen neki lóra ülni, inkább fizet a lóra ülés helyett. A nemesség által fizetett taxából, megyénként felállítandó zsoldos katonaság havonta kapja 103
