Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

a zsoldját. Ezzel a katonasággal a megye állandó katonasághoz jut, mentesül az alkalomszerű fegyverbe szólítástól. Mivel Kecskeméten és Nagykőrösön sok nemes élt, így a rendeletet Kecskemét is megkapta, bár a végrehajtása a megyére tartozott. Arról is történt intézkedés, hogy az egyes megyék ezred nagyságú zsoldos hadat kötelesek állítani, mely 12 századra oszlik. A sereghez mérten 5149 V2 rénus forintot adnak az ezredestől a közkatonáig zsoldként. Ezzel az intézkedéssel a nemesség és a köznép közötti feszültséget is le kívánták vezetni.

245 A fejedelem a hadsereg fenntartására a papi tizedet kibérelte, hogy ezzel is a szegénység terhein enyhítsen. Erre vonatkozó rendeletét Egerben, 1705. április 29-én adta ki. Kimondja: „az szegénység terhe könnyebbedjék, az tovább való tereh viselésre is erejek s tehetségek szolgáltassék, köz igyünknek is elöl segélésében kívántató operátióknak is segedelmi, fogyatkozás nélkül teljesíttessenek, az Clerust illető minden névvel nevezendő Dézsmákat a N. Ország számára meg árendáltunk".

246 Kecskemét és Nagykőrös a püspöki dézsmákat már a török hódoltság idején is bérelte. A dézsmaként szedett bort, gabonát, zsákot, aprójószágot természetben szedték be a lakosaiktól. A gabonát a katonaság tartására használták, a bort a város korcsmáiban mérték el, melynek ára a városok jövedelmét képezte. A dézsmák bérletéért nagy összeget fizettek (püspöki dézsma) a váci püspöknek. Azzal, hogy a fejedelem a püspöki dézsmát bérbe vette, a két város kárt szenvedett. Emiatt a fejedelmet kérték, hogy hagyja meg őket a dézsmák természetben való beszedésében, mert azt ők is a katonaság tartására használják. Összegyűjtik a gabonát a dézsmaraktáraikba, és azt megőrletve adják ki a város lakosainak megsütés céljából. A takarmánygabonát is a raktáraikból adják ki a katonaság részére. A bor jelentős részét is a katonaság issza meg. Említik, hogy Darvas Ferenc főhadbiztos újabban hat hónapra vetette ki azt a kenyér-, liszt-, abrak- és húsmennyiséget, melyet a katonaság részére adni tartoznak. A három városnak kenyérből vagy lisztből 13 380 kilót, abrakból 52 699 V2 kilót, húsból 5335 mázsát állapított meg. Sokszor az a mennyiség nem volt elegendő, melyet dézsmában beszedtek, hanem házról házra járva kellett előteremteni.

247 A fejedelem 1705. május 26-án foglalkozott Egerben a városok kérelmével. A kérelem hátoldalára írt feljegyzésében meghagyta őket a dézsmaszedés jogában, illetve bérletében. Ezeket írta : „Respectusba vévén ez három Helységbelieknek sok féle terheltetéseket és addig is lett sok költségeket, ezen désma számokra engedtetik a mostani esztendőbe, le tévén Komornyikunknak az árenda summáját."

248 A katonaság szaporítása és pótlása a szabadságharc alatt többször felmerült. Ez alkalommal a gyalogság, a hajdúk kiállítását szorgalmazták. Esterházy Dániel a földvári sáncba június 5^én kelt parancsával minél előbb 400 hajdú kiállítását sürgette. Vay Ádám utasítására hivatkozva azokat küldjék a városok hozzá a táborba.

249 Esterházy helyzete Soltnál megnehezült, mert Bottyán János tábornok Dunaföldvárt ostrom alá fogta, már a külső várat el is foglalta, amikor Budáról Glöckelsperger ezredes tüzérséggel megerősített hadával megérkezett felmentő seregként. A harcban Bottyán megsebesült. A sebezhetetlennek hitt tábornok súlyos sérülése, mely arcán és combján történt, a katonákban riadalmat keltett és megfutamodtak. Visszavonultak a Bottyán-várba. Esterházy tábornok is visszajött a Duna—Tisza közére, és a solti sáncban állapodott meg. Az imsódi hidat szét104