Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén (Studia Comitatensia 6. Szentendre, 1978)

BEVEZETÉS A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársaként nyolc esztendőn át (1964— 1971) végeztem feltárásokat az Ipoly bal partján, a Szob és Ipoly tölgyes közötti térségben. Kutatásaimnak kettős célja volt. Egyrészt hitelesíteni a régi, korszerűtlen ásatások adatait, másrészt új lelőhelyeik feltárása révén megismerni az Ipoly felső folyásvidékén megtelepedett X-XVI. századi népesség régészeti és embertani emlékanyagát. A Horváth Adolf János nagymarosi tanár által felfedezett 5 lelőhely (315 sír) közül mindössze Szob— Kiserdőn és Szob-ípolyparton tudtam hitelesítő ásatást végezni (99 sír), a tervezett Szob—Vendelin földeki, szob—kolibai és bőszobi feltárásokra nem kerülhetett sor. Az 1965-ben felfedezett! letkés-téglaégetői temetők egyikét teljesen (94 temetkezés), a másikat túlnyomórészt (91 sír) sikerült feltárnunk. A letkés-iskolai temető 37 sírját 1961-ben K. Éry Kinga ásatíta meg, az általam itt feltárt további 6 sír csak szerény kiegészítés. A kutatási program részbeni teljesítése ellenére a X-XI. századból összesen 592 sír adatai álltak rendelkezésünkre, jóllehet csak 311 temetkezés dokumentációja megfelelő. Mivel Horváth Adolf János Bőszobon egy kora Árpád-kori templom alapfalait és a körülötte fekvő temető 50 sírját is kiásta, e lelőhely hitelesítése előtt kezdtünk hozzá az Ipolytölgyes határához tartozó Szentnrrárton-dűlői XII. századi kőtemplom maradványainak feltárásához. A kisméretű falusi templom temetőjéből 130 sírt bontottunk ki. A - feltehetően Szent Márton tisztéletére szentelt templom a középkori Ság (később Ságizsidód, majd a XV. századtól Tölgyes) faluhoz tartozott. Célul tűztük magunk elé Ság falu teljes feltárását is, a megkezdett munkálatok azonban abbamaradtak. Mégis tetemes mennyiségű régészeti anyag birtokába jutottunk. Ez a viszonylagos bőség kényszerített arra, hogy ebben a kötetben csak a X—XI. századi temetők anyagát adjuk közre. Tudatosan hagytuk el a bőszobi templom körüli temető — feltárás nélkül — nem tisztázható sírjainak ismertetését, a szob-kolibai temető adatolt (mellék letes) sírjait pedig Mikes Katalin közölte. Rendkívül nagy gondot fordítottam a temetők teljes csontanyagának megmentésére. Nyolc év alatt 441 számozott és kb. 60 nem hiteles vázat szállítottam be az MTA Régészeti Intézetébe. Az embertani anyag morfológiai vizsgálatának elvégzésére Kiszely Istvánt, a biokémiai és paleoszerológiai vizsgálatok elvégzésére Lengyel Imre dr-t kértem fel. Éveken át abban a reményben dolgoztunk, hogy a közel félezer darabos antropológiai sorozat komplex értékelését közösen munkáljuk ki. Hálás köszönettel tartozom Kiszely Istvánnak és Lengyel Imrének becses adataik felhasználásóért. Kiszely István kéziratos tanulmányban összegezte a szob —kiserdei temető embertani adatait, a letkési temetőkről azonban csak alapadatokat adott át. Hasonlóképpen alapadatokat bocsátott rendelkezésemre Lengyel Imre a szob-kiserdei és a Letkés-Téglaégető I. temető esetében. A két másik letkési temető 134 vázának csontkémiai vizsgálatára nem került sor. Mindezek ellenére úgy véljük, bogy — hét évvel az ásatások befejezése után - kutatási eredményeinket közzé kell tennünk. Tudatában vagyunk annak, hogy az embertani anyag értékelése nem egy esetben korrekcióra szorul, noha az 1975-ben közzétett tanulmányunkat (Bakay 1975.) mindezidáig újabb adatokkal nem egészítették ki. Értékes tanácsokkal pontosította munkámat K. Éry Kinga, amelyeket e helyen is hálásan megköszönök. Az Ipoly-völgy X-XI. századi történetének rekonstrukcióját a szlovákiai lelőbelyek anyagával együtt lehet csak elvégezni, hiszen ezek a területek a X. századi magyar fejedelemség, illetőleg a későbbi magyar királyság szerves részei voltak. Munkámban a szlovákiai helynevek régi, magyar alakját adom meg, itt közlöm azonban a mai elnevezéseket: Dolny Peter (Komároimszentpéter), Ducové (Ducó), Ohotin (Hetény), Hurbanovo (Ógyalla), Kosuty (Nemeskosút), Lipová—Ondrochov (Ondrohó), Michal nad 2itavou (Sz. Mihályúr), Nesvady (Naszvad), Nővé Zámky (Érsekújvár), Pastovce (Ipolypásztó), Prsa (Perse), Saika (Ipolyszalka), Somotor (Szomotor), Tronovec nad Váhom (Tornóc). Kőszeg, 1978. szeptember 16.