Bakay Kornél: Honfoglalás és államalapítás-kori temetők az Ipoly mentén (Studia Comitatensia 6. Szentendre, 1978)

BAKAY KORNÉL A TEMETŐK LEÍRÁSA SZOB-KISERDÖ A vulkánikus kőzetékből felépített Börzsöny-hegység dél-délnyugat felől hirtelen emelkedik ki alacsonyabb környezetéből, sok helyen meredek hegyoldalak övezik a Dunát. A mély patakvölgyekkel tagolt hegyAz Ipoly torkolatától keletre, közvetlenül a Duna északi partján települt Szob község, mely a Dél-Börzsönyhöz simuló észak—déli irányú dombhát dél-nyugati szegélyét is elfoglalja. Az Ipoly ártéri völgye itt mélyen a település alatt húzódik. A szobi vasútállomásiéi északra, a Homokdűlőnek nevezett terület keleti oldalán magasodik a Kiserdei domb, mely az 1960-as évek végéig betelepületlen volt. (1. kép.) A 1. A szob—kiserdei domb északnyugat felől. ség nyugat felé sem szelíd lankákkal találkozik az Ipoly széles és tágas ártéri völgyével, jóllehet az Ipoly árterét szegélyező, barna erdei talajjal borított Iöszös dombhátak nyugodtabb térformákat mutatnak. Az Ipoly régen magasabb ártéren folyt

1

, s ennek következtében a táj településiföldrajzi arculata sem volt a maival megegyező. (1. térkép.) dél és nyugat felé meredeken záródó dombhát fennsíkján régebben szőlő volt, 1964-66 között elsősorban kukoricatáblák virultíák rajta. 1. Magyarország Vármegyéi és Városai. Nógrád vármegye. Szerk. Borovszky S. Bp. é. n. 7.