Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Szabó István–Szabó László: Az erdő szerepe az Ipoly-völgy községeinek életében a jobbágyfelszabadítás után
1. kép. Akácos árok. (Vízvezető árkok, vízmosások oldalában ma akácosok vannak. A fát tüzelőnek leginkább innen szedték. Vámosmikola.) s rámutassunk arra, hogy ezek egyes elemei milyen korábbi, közösségi gyakorlattal állnak kapcsolatban. Előrebocsátjuk, hogy területünkön az erdő használatának módjai, az úrbéresség működésének belső viszonyai majdnem egységesek. Lényegtelen vonásokban térnék csupán el, s a különbségek kialakításában nem annyira különböző társadalmi gyakorlat és szerkezet ölt testet, hanem a falunak az erdőtől való távolsága, az erdő minősége, területének nagysága. Az úrbérességen belül külön működött minden faluban az erdőbirtokosság és a legeltetési társulat. Mindegyiknek külön választott tisztviselői kara volt. Mivel már a jobbágy világban sem a vagyoni állapottól függött a faizási jog mértéke, ez a két külön testület az úrbérességen belül továbbra sem tette lehetővé, hogy a földvagyon (telek) által meghatározott társadalmi rang az erdőbirtokosságon belül kifejezésre jusson. Jóllehet, az úrbérrendezéskor a jobbágytelek nagysága után állapították meg kinek-kinek az erdőjogát, mégsem kapcsolódhatott össze a szántóföld és az erdő. Megmutatkozott ez abban is, hogy az erdő jogot a földtől függetlenül adták-vették, a tagosítás pillanatától kezdve, s voltak olyanok, akik földtulajdonnal nem rendelkeztek, csupán erdőjoggal. Ebből következik, hogy az erdőbirtokosság elnökének posztját bármilyen vagyonú erdő joggal rendelkező ember betölthette, s e tisztség nem vált a legvagyonosabb gazdák (jobbágyok) privilégiumává. 6 A választáskor inkább a rátermettséget nézte a közösség, azaz az elnöknek, jegyzőnek, péntárosnak jó eszű, szép írású, törvényt ismerő személynek kellett lennie. Letkésen például a hosszú időn át elnöki tisztséget viselő Kiss Jánost ilyen tulajdonságai miatt választották meg, holott ugyanő a különösebben nagy társadalmi rangnak nem számító csősz tisztséget is betöltötte egyidőben. Rátermettsége, törvényismerete miatt a falu a Törvényes ragadványnevet ragasztotta rá. (Törvényes Kiss János.) Az úrbéresség fizetett alkalmazottja az erdőőr (csősz) volt. Egy községben általában egy erdőőrt alkalmaztak. Ez az állás komoly, az Ipoly-völgyben jelen74
