Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára

Ipolydamásd Község az Ipoly bal partján. Damásd néven 1262-ben említik először. Nevének megfejtésére egyik szótárban sem találtunk adatot. Bakács 1361-ben királyi várnak mondja, melyhez 1456-ban Szobot, 1491-ben Helembát és Letkést hozzárendelik. A XVI. sz. elején Kubinyi Literátus Lászlóé, 1518 után újra a királyé, majd 1552-ben az esztergomi káptalan kapja zálogba. Annak ellenére azonban, hogy Mohács előtt a várhoz néhány község is tartozott, Bakács szerint nem volt egységes várbirtok. Mégis igen jelentős erősség fekvésénél fogva is. Már a megye első útvonalai is itt haladnak át, s kötik össze Selmecbányát az Ipoly völgyével, illetőleg a Duna-kanyarral. A Damásd—Leled útszakaszt ezek között említik már 1262-ben. Fontosságának megfelelően, amikor Drégely elestét követően a 40 évig tartó török uralom alól átmenetileg a várat felszabadították, a XVII. század elején sorozatos országos intézkedések történnék a vár megerősítésére. 1620-ban a várban 33 lovas és 75 gyalogos tartózkodik, a vár és a hozzá tartozó falu lakosai királyi szolgálatban állanak és mind magyarok. 1646-ban a váci törökök megrohanják, s a várőrséget és a falu lakosságát felkoncolják és a várat lerombolják, miként azt a PMM és Borovszky is közli. A helység csak a török hódoltság megszűnte után, a XVIII. század elején települ újra szláv lakosokkal túlnyomórészt, azonban nem az emeltebb területen levő régi helyén. 1715-ben 3 jobbágy és 18 zsellér található a faluban, melyből 4 magyar, egy német és 16 szlovák. 1720-ban a 21 jobbágy lakosból 1 magyar, 2 német és 18 szlovák. 1715-ben és 1720-ban 94, ill. 223,5 köblös szántót, 31, ill. 40 kaszás rétet, 73, ill. 132 kapás szőlőt művelnék, s egy malom is van a községben 12, ül. 15 dénár jövedelemmel. Fényes szlovák falunak mondja 401 r. k. lakossal, szőlőheggyel, erdővel, 2 vízimalommal s megemlíti lótenyésztését. Földesura az esztergomi káptalan, s ugyanezt mondja Palugyay is. Srtttüsztikm adatok: Év lakos magyar német szlovák izr. egyéb beszél ház" 1850. 406 1869. 468 1880. 496 1890. 564 1900. 649 1910. 604 1920. 688 1930. 680 1941. 737 1949. 718 1960. 697 1965. 647 184 194 5 Studia Comitatensia 5 65