Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára

II. Év lakos róm. kat. izraelita 1850. 406 394 12 1880. 496 486 10 III. Év terület szántó rét legelő kert szőlő erdő nem éb term. eëyeD 1850. 1968 452 161 33 + 112 ИЗО 80 1895. 2008 533 116 178 33 1 1057 83 1935. 2007 510 104 123 31 17 1139 83 1949. 2015 1963. 2015 355 285 + — 44 1181 137 1965. 2010 288 13 IV. 1935. évi adatok Magyarország birtokviszonyairól (terület = 1 és birtokszám = 2) ossz. 1 kh-nál kisebb birt. szántó szántókh nélkül val 1—5 5—50 50—100 kat. hold 100500 500— 100

° 3000 1000 3000 fölött 1. 2007 2 52 271 329 74 218 — 1061 — 2. 269 7 113 115 31 1 1 1 Szob Község a Duna-parton az Ipoly torkolatánál. Első említése Bakács szerint 1280-ban Sob alakban (Terra Sob). Névváltozatai 1526-ig: Zoob, Zwb, Zob, Zub, Zooby, Zoby. A helység ekkor még mai helyétől beljebb a hegyek között, a mai Puszta—Szob területén feküdt Borovszky közlése szerint. (Borovszky azt közli, hogy a helység első említése 1138-ból való, mikor a dömösi apátság innen kapott 14 bognárt ajándékul.) Nevét Kálmán Béla szláv eredetű személyneveink közé sorolja, melyből magyar helyesírással lett településnév, lehetségesnek tartja, hogy Szoboszló (Sobieslav) magyaros, csonkított, becéző alakjából alakult ki. Fekvésénél fogva jelentős hely, 1332—37-ben egyházashélységként említik, s mint átkelőhely, vámjoggal is rendelkezik. Ennek első említése 1382-ből ismeretes (telóneum), amikor a nosztrai pálosok kapják, s a hivatkozott oklevél szerint ez azt jelentette, hogy itt a Dunán és szárazföldön szállított áruk után vámot kellett fizetni, mely alól csak a királyi udvar s familiárisai, az ország bárói és prelátusai mentesültek. E vámjogot 1456-ban V. László Damásd várának adja. de 1463-ban a pálosok visszakapják. — E korai századokban nagy 66