Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára
1720-ban pedig 34 jobbágy és 1 zsellér. Mind magyarok az 1720-i 1 szlovák lakos kivételével. E lakosok 187, ill. 408 köblös szántót, 52 köblös irtványt (1715-ben), 79, ill. 68,5 kaszás rétet, 88, ill. 98,5 kapás szőlőt használtak. Fényes 768 kat. lakost említ, termékeny szántókkal, kövér rétékkel, van bora, búzája, legelője, erdeje, vízimalma. Statisztikai adatok: I. Év lakos magyar német szlovák izr. egyéb nem beszél lakóház 1850. 684 680 1869. 826 1880. 834 774 1890. 992 1900. 960 1910. 898 1920. 972 1930. 1056 1941. 989 1949. 1072 1960. 1076 1965. 1106 II. Év lakos róm. kat. ág. ev. reform. izr. egyéb 1850. 1880. III. 684 834 681 799 10 14 3 10 1 Év terület szántó" rét legelő kert szőlő erdő nem „ egyéb termő eëyeu 1850. 3825 1082 542 473 + 119 1508 101 1895. 4125 1579 440 356 39 — 1549 162 1935. 4228 1412 467 151 39 55 1915 189 1949. 4152 1963. 4239 1341 384 + 130 2111 243 1965. 4239 1297 30 IV. 1935. évi adatok Magyarország birtokviszonyairól (terület = 1 és birtokszám = 2) 1. 4228 58 32 321 853 — 906 — 2058 2. 438 158 69 131 75 4 1 64 Össz.birt. lkh alatt 1—5 5 _ 50 50 _юо 100— 500— 1000— kh nélkül szántóval kat. hold 500 1000 3000
