Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára

III. nem Év terület szántó rét legelő kert szőlő erdő ter- egyéb mő 1850. 2272 522 257 208 + 53 1141 91 1895. 2271 754 227 82 33 1 1117 57 1935. 2367 700 302 31 41 36 1191 66 1949. 2280 1963. 2374 649 319 + — 97 1198 83 27 1965. 2374 692 IV. 1935. évi adatok Magyarország birtokviszonyairól (terület = 1 és birtokszám = 2) ossz. birt. kh 1 kh-nál kisebb szántó nélkül szántóval 1—5 5—50 50—100 kat. hold 100— 500 500— 1000 1000 3000 1. 2367 34 46 192 756 — 250 — 1089 2. 309 80 78 82 67 1 1 Letkés Község az Ipoly bal partján. Első említése Lethkes néven 1261-ben. Névváltozatai: Lethkees, Letkés, 1526 előtt. Kniezsa és Melioh szerint magyar név, a községben még szláv dűlőnevek sincsenek a XVI. sz.-ban. 1261-ben már mint az esztergomi főkáptalan birtokát említik, s azt is egyben, hogy Hort helység birtokán (feltehetően a Garam folyó és Bajta között lehetett) a káptalan és a letkési királyi székerészek osztozkodnak. 1491-ben Damásdhoz, mint királyi várhoz tartozott. 1522-ben Bakócz Tamás érsek Damásdot a hozzá tartozó Letkéssel a káptalanra hagyja. Fényes és Palugyay is mint a káptalan tulajdonát említik írásaikban. Kezdettől fogva jelentős hely. A Letkés—Tölgyes utat 1462-ben említik először, s számottevő jövedelme van sajkásaiból, hajósaiból. 1346-ban „kolonthas" néven hajósnépe'k említtetnek itt, s ugyanez az 1355-ös említésű ,,'saytias" név mögött. Ez évben Lajos király Letkés sajkásainak azt a kiváltságot adja, hogy Pozsonytól Szalánkeménig a Dunán nem kell vámot fizetniük. Lakossága kezdettől magyar. Erről tanúskodnak 1526-ig előfordult jobbágynevei: Nádor, Веке (Bekew), Kobzy (Kepsy), Marthon, Bonder, Literátus, Haynal, Zewdeny, Warga. 1464-ben egyházashelyként említik anyaegyházzal, miként mindezek Bakács munkájából kiderülnek. E régi egyháza — miként a PMM közléséből kiderül, 1737-ben az esztergomi káptalan által rendbehozatott, torony nélküli volt, de helyette a község más helyén 1811-ben a régi templom köveinek felhasználásával újat építettek. Az 1715. évi összeírás szerint a községben 11 jobbágy és 22 zsellér volt, 63