Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára

II. Év lakos róm. kat. ág. ev. reform. izr. 1850. 1880. 1495 1658 707 732 771 864 14 25 3 37 III. Év terület szántó legelő rét kert szőlő műv. pari. erdő nem termő egyéb 1850. 7907 1380 310 314 + 396 5397 110 1895. 8816 1681 173 192 53 94 268 6150 200 5 1935. 8804 1742 208 219 61 296 — 5766 509 3 1949. 8804 1963. 8804 1782 154 + 225 — 6373 225 45 1965. 8804 1692 IV. 1935. évi adatok Magyarország birtokviszonyairól (terület = 1 és birtokszám = 2) ossz. birt. 1 kh alatt szántó szántónélkül val 1—5 5—50 kat. hold 50— 100 100— 500 500— 1000 10003000 3000 fölött 1. 8804 2. 477 32 57 106 525 196 1336 — 139 — 415 2 841 1 5622 1 Ipolytölgyes Község az Ipoly bal partján. Első említése 1225-ben történik Sagisidoud néven. Névváltozatai 1526-ig Sagy, Saag, Sag, Saagysidow, Sagh, Sagh alias Twlges (1412), Saag alias Thelges, Saag alias Teiges, Thewlges, Thewgyes, Thewlgyes, Thelgyes, Saagh alias Thelkes, Thewlgyees, mint Bakács megállapítja. Borovszky az esztergomi káptalan régi birtokának mondja, s ugyanő említi, hogy hajdan a község a mai helyétől mintegy két km-re feküdt, innen települt át mai helyére. Bakács szerint a korai említések idején részben az esztergomi káptalané, részben — déli részek — Bedé fia Rufusé. Ez a rész — mely később Léva vár tartozéka — vehette fel szerinte a Tölgyes nevet. Mohács előtt birtokosokként említi még a Vetud fia Dusnik, Rugas fia Egyed, Cysar fia German, Serda fia András nevűeket, akik 1270-ben eladják földjüket az esztergomi káptalannak. 1423-ban Zsigmond a Lévai Cseh családbeli Pétert erősíti meg a többi között 61