Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Gulyás Éva: Néphitadatok az Ipoly mentéről

kísértett meg egyik éjszaka. A csősz egész éjszaka kergette, meg akarta fogni. A ló átugrott egy patakon, visszanézett és megszólalt: „ugye megijedtél tőlem?". A csősz akkor vette észre, hogy állatlan lovat üldözött. Vámosmikolán szintén ismert az emberi hangon megszólaló állatlan ló. Közkedvelt az a történet, hogy az állatlan ló a nyomtatás befejezése után rápiszkol a tiszta búzára. Az emberek ostorral megverik, a ló felágaskodik és megszólal: „ez a ganaj meg a tiétek!". Perőcsényben mesélték, hogy egyik alkalommal egy terhes asszonyt csalt ki éjszaka. A nevén szólította, hogy „gyere kT Judit!". Mikor az asszony kiment, felkapta a hátára és elvágtatott vele. Az emberek utánaszaladtak, az Ipoly partján érték utol, éppen vízbe akarta fojtani az asszonyt. Kemencéi hiedelem szerint a bernecei hegyen a Kálvária körül az állatlan ló ijesztgette az embereket. Letkésen pedig úgy tartották, hogy amelyik háznál megjelent, ott baj, szerencsétlenség következett be. Gyűjtött anyagunk néhány eleme: a tó mélyén lakó állatlan ló képzete, az áldozat vízbe fojtására, vízbe ölesére tett kísérlet a vízilényekkel rokonítja az állatlan ló alakját. A vízilények, különösen a vízi emberek jellemző tulajdonságai ezek.

33 Megjegyezném, hogy egy vámosmikolai történet szerint az ördög fojtja vízbe áldozatát.

34 Mellette egy motívum, a gatyamadzaggal való elfogás, már a boszorkányhithez kapcsolódik. Tehát az állatlan ló alakját valamiféle vízilénynek tekinthetjük, mely szoros szálakkal fűződik a ló alakban megjelenő vízi ember hiedelmeihez (nincs alsó állkapcsa, vízben lakik, dolgoztatnak vele, vízbe fojtja áldozatát), de emellett egy boszorkány hitre utaló motívumot is tartalmaz (gatyamadzaggal való elfogás). Végezetül néhány szórványos adatot közlök egyéb mitikus alakokról. Voltak emberek, akik az átlagosnál jobban értettek bizonyos dolgokhoz, ennélfogva híres, tudós embereknek tekintették őket. Ilyen volt ezen a vidéken a tudós molnár és a patkány elküldéséhez értő ember. Perőcsényi történet szerint egy ember őröltetni ment a malomba. Mikor indult visszafelé, a molnár azt mondta neki, hogy maradjon 12 óráig. Hiába próbált elmenni, mindig az Ipoly-parton kötött ki. A molnár 12 órakor kikiáltott neki, hogy most már elmehetsz! A patkányküldő ember Kemencén azt tanácsolta, hogy vegyenek 1 liter tejet, két zsemlyét, kámfort, és főzzék össze. Minden lyukhoz ilyen rongyot tettek, meggyújtották, és kifüstölték vele a patkányokat. Nagyon kevés adatunk van a fekete ember és az óriás lány hiedelmeiről. Letkésen említették mindkettőt. A hiedelem szerint a fekete emberek, mint barátok, barátosuhában járták a falut. Betértek a házakhoz és mint a garabonciás, kéregettek.

35 Az óriás lányról pedig azt tartják, hogyha megjelent, egy kemence kenyeret kellett neki sütni, annyit evett. Népi gyógyítás Gyűjtésünk elsősorban a szemverés, igézés okozta betegségek gyógymódjaira irányult. Ezek jellegüknél fogva szorosan a néphithez tartoznak: a gyógyító szerek és eljárások egyaránt irracionálisak. Ezenkívül közlünk egy sor olyan betegséget is, amelyek gyógyításánál archaikus vagy variánsokban gazdag eljárásokat alkalmaztak. Főleg a bőr megbetegedései tartoznak ide. Rendkívüli gyakoriságuk miatt változatos házi gyógyszereket használtak ellenük. Ezeknél a gyógymódoknál a tapasztalati tudás (növényekkel, füvekkel való gyógyítás) keveredik az irracionális eljárásokkal. Külön figyeltünk a sok archaizmust mu32 Studia Comitatensia 5 497