Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

felé fordítanánk, előttünk állna a lapos, szögletes, nagy kiterjedésű kemence, amelyet vidékünkön használtak.

55 A kürtös, sípos kemencék továbbfejlődését, átalakulását többen leírták, különböző szakaszokbán rögzítve a füsttelenítés menetét, a szabadkémény megjelenését.

56 Bátky Zsigmond 1930-ban ezt a következőképpen foglalta össze: A tűzhelyet kitelepítik a pitvarba, odafordítják a kemence száját, aztán a pitvar hátsó része fölé kéményt raknak, majd a helyiséget egy nyitott közfallal két részre vágják.

57 E megfogalmazás sokkal világosabbá vált Gunda Béla Felső-Borsodban való gyűjtése nyomán. Közléséből a legszemléletesebben nyomon követhető az átalakulás, ugyanis olyan kemencéket talált a Boldva környékén és a Galyaságban, melyek a füsttelenítés fejlesztésének és a kemence pitvarba telepítésének különböző fázisáig jutottak el.

58 Eszerint a kürtő eleinte a szobából egyenesen fölvezet a padlásra, ahol szétoszlik a füst. A kémény 'megjelenésekor a síp előbb a padlástérben hajlik hátra a szabadkéményhez, később a kemence fölött kanyarodik ki a pitvarba, a szoba-pitvar falát áttörve. Majd a kürtő a kocikkal (a kemence szája előtti padka) — a kemence száját megfordítva — kikerül a pitvarba, a kemence teste benn marad a szobában. Később a kemence szája elől elmarad a kürtő.

59 Ezzel érkeztünk el a Börzsöny vidékén a szobában legutóbb használatos kemencéhez, amely már e század elején kiveszett. Eleinte a zöld kályha szorította háttérbe, később, a falitüszel térihódításával a zöld kályháknak is ez lett a sorsa. Gunda Béla más átmeneti jelenségeket is leír. Ezek közül az egyik tornakápolnái kemence elhelyezési módja megegyezik egy általunk Perőcsényben megtalált kemencéjével, melyet a 20., 21. képen b'emutatunk. Itt a kemence szája előtt megvan a tüszel — Tornakápolnán kocik a neve —, a „kemence teste pedig részben a pitvarban, részben a pitvar és ház közötti válaszfalban van, sőt még egy darab a házban is maradt belőle".

60 A különbség az, hogy a kemence szája előtti padka Perőcsényben párhuzamosan helyezkedik el a kemence szájával, míg Tornakápolnán a padka hossza merőleges a kemence szájára. A kemencék pitvarba telepítésekor vidékünkön nem volt ritka jelenség, hogy a padkára épített kemence teste félig a pitvar és a ház közti válaszfalban van (16—19., 22. kép). De semmilyen emlékét nem találtuk a pitvarban a szabadkéményt (helyettesítő, illetve megelőző kürtőnek.

61 A kemencék pitvarba helyezése a Börzsöny vidékén is a múlt század végén kezdődött, mint az ország nagy részén. De a kemence szájának pitvarba fordítása valószínűleg itt jóval hamarabb végbement, mint a keleti palóc területen. Ennek idejét emberemlékezet már nem .mutatja ki, de régi házak pitvarának alaprazai, s a szabadkémény korábbi meglétére utaló adatok, valamint a belülfűtős kemence emberemlékezetből való teljes 'hiánya ezt igazolják. A kürtös kemencékkel való eredeti rokonságot mégis .mutatják a kemence egyes részeinek vagy tartozékainak nevei, pl. a kürtő és a cselesznyek elnevezés.

62 A kürtő itt mindig kéményt jelöl, a cselesznyek (és változatai) azt a falat, ahol a kemence szája van. Az északi, északkeleti kapcsolatot igazolhatja a siskakemence terminológia, az egykori tüzelőlyuk megléte a falban, továbbá, hogy a kemence teste a kemenceszáj megfordulása után is lapos maradt, mivel alvásra használták. Még a későbbi, nyugat, északnyugat felől származó zöld cserépkályha alakja is ehhez a funkcióhoz idomul. Sőt, a konyíhába, a tüszelre épített kemencék is ezt a szögletes formát őrzik tovább. 392