Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

Ide tartozik még a kémő, kímő terminológia néhány helyen való használata.

63 Különös, hogy amíg a kémő-íéle elnevezés kevesebb községben fordul elő, ott sem kizárólagosan — a kemence szája előtti tüzelőpadkának elnevezéseként —, addig a tüszel, tűzhel terminológiát minden községben hallottuk. Sohasem mondták azonban tyiszpaónák, tűzpadnák, kociknak, tőciknék, konyhának

6

'* — mint a kürtös, sípos kemencék területén nevezik —, a kemence szája előtt fekvő, nyílt tűzhelyként használt padkát. De a szobai kemence vagy zöld kályha körül futó sár- vagy fapadot sem nevezték területünkön sohasem tüszehiek, hanem padkának. A tüszel terminológia viszont a konyha nyílt tűzhelyének neveként a Dunántúl különböző területein használatos.

65 Felmerül a kérdés, vehette-e át ez 45. kép. Öntöttvas kályha '(Vámosmikola, F. 8944) a terület a keskeny pitvarral, kéménnyel együtt a tüszélt a Dunántúlról? Semmiképpen. Ott ugyanis — szinte a századfordulóig nem volt kémény, viszont a sókkal nagyobb terjedelmű, kémény nélküli füstöskonyha a ház ősibb része.

66 De ami sokkal valószínűbb, átvehette a tüszeü a fentebb már többször említett ződkálhával együtt. Ezt látszik igazolni a dunántúliasan 1-lel ejtett tüszel, tüzhel, kálha terminológia. Ha viszont — az egészet megfordítva — a kálhához tartozó tüszel átvétele egyszerre történt, egy új tüzelő meghonosodásaként, akkor nagyon valószínű, hogy ez az átvétel azután történhetett, mikor már az eredeti siskakemenoe szája megfordult a pitvar felé, a pitvar-konyha tagolódás a válaszfallal és a szabadkéménnyel létrejött. Vagy ha a kéményt megelőzte is a zöld kályha, a füst pitvarba való kivezetése már megoldott lehetett a padlásfeljárónak hagyott lyukon keresztül.

67 Ellenkező esetben a zöld kályha átvé393 46. kép. Konyharészlet a szabadkémény alatt asztalsparhelttel (Ipolytölgyes, F. 11 867)