Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

Az udvari kemencék olyan technikával készültek, mint a szobában és konyhában levők. A kemence talapzata kőből, sárral épült. Az alja alá homokot és üvegcserepet tettek 4—5 cm vastagon, erre tapasztás került, legfelső rétegként pedig homokos földbe, sárba rakták a téglát. Ezután egy téglával bedörzsölték az egészet, hogy sima legyen. Ekkor fából megcsinálták a keretet, aztán vájogból a bódozatat. A vályogot úgy rakják, hogy „kötve legyen". A bolthajtás elkészülte után előbb a kemence hátát rakja az építő, végül az elejét. Az egészet „szögletre rakja". Elöl is, hátul is hagy szelelőjukat. A kemence száját tévével, tévővel zárják el (Kemence). Egy perőcsényi nyári konyhában olyan kemencét találtunk, amely a vindófnihoz hasonlít, de annak fejlettebb változataként is felfogható. A vindófnit csak olyan .magasra építik, mint a benne levő kemence magassága megkívánja, nem viszik fel a mennyezetig. A füstöt a kemence szája fölé épített keskeny kémény vezeti el, melyet a kémény tövénél szelelőlyukkal láttak el (39. kép). A melegkonyhák létrejötte, vagyis a szabadkémény megszüntetése hozta magával még egy objektum keletkezését az udvaron — a nyári konyhán vagy udvari kemencén kívül. Ez a füstölők felállítása volt. A füstölőt rendszerint a hátsó udvarban, a melléképületek után állították fel, vagy ott, ahol a baromfik vannak elrekesztve (44. kép). Két-három évtizeddel ezelőtt valamivel több füstölő volt a falukban, de mióta kevesebb disznót vágnak, a füstölők száma is megcsappant, így néhány emberhez hordják a füstölnivalót. Vannak, akik azt tartják, a szabadkéményben füstölt hús íze finomabb. Ezért inkább a még meglevő szabadkéményes házakhoz viszik a ihúst f üstöltetni. 382 31. kép. Vindófni, mellette falitüszel. (Vámosmikola, F. 8835) 32. kép. Jobbról vindófni, balról csukott vízmelegítő, mögötte falba épített szekrény, 1901-ből (Vámosmikola, F. 12 017)