Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

nak hihető vakablakot (8. kép). Kemence már nem volt a házban, de a később mellé épített falsporhelt még állott. A szoba bútorainak szaporodásával (székek, ágyak, sublót stb.) kezdődött el a kemence, illetve a kályha kifelé vándorlása a szobából. A szoba alapterületének jo részét elfoglalta a széles padkával körülvett kemence vagy kályha Leghamarabb ezeket a padkákat bontották le, vagy új kályha esetén már nem építettek hozza. A falsparhelt megismerése és elterjedése azután lényeges változást idézett, elő. A falsparhelt falból, azaz vályogból rakott, tapasztott, zárt tűzhely. Ipolytolgyesen falasmasinának, Ipolydamásdon ra/cottporhetnek, Bernecebarátiban Kemencén masinának is nevezik, de általánosan faisporheZtnek, falitüszelnék fahtuzhelnek nívják. A múlt század második felében a módosabbak már kezdték hasznaim, de ezen a vidéken általánossá csak e század elején vált (8. kép).

16 A falsporhelt két részből áll. Egy hosszabb, asztalmagasságú főzőtérből mely egy karikákkal ellátott vaslappal, a pZatnival van letakarva. A platni, 10. kép. Pitvar falából kilógó kemence. Téglából épített szabadkéménnyel (Perőosény, F. 11 945) platnyi (Vámosmikola, Bernece, Perőcsény) alatt ég a tűz egy rostélyon, melyről a hamu a hamuslukba, hamulukba hull. A hamusluk fölött van a sporheltajto, amelyen át tüzelnek. A főzőtér folytatása a nála 35-40 cm-rel magasabb sutoresz, melyet rengli, rempli, venni vagy remiinek neveznek a gyűjtőterületen. Nagybörzsönyben és Bernecén rúrónak is mondták.

17 368