Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

I. Sándor Ildikó: Tüzelőberendezések változása a Börzsöny vidékén

volt. Ezek voltak a régebbiek. Négyszögletes, hasáb alakjukat többféleképpen fejezték be. Lehetett a mai cserépkályhákhoz 'hasonlóan egyenes; ezekre egy kiugró peremrész került, ezáltal a teteje kiszélesedett. így nagyobb hely volt az alvásra. Ennek szélessége mintegy másfél méter volt (Kemence). Hasonlókról beszéltek Vámosmikolán, Bernecebarátiban, Ipolytölgyesen. Ha az alvóhelyet növelni akarták, a kemence két oldalán, két sor magasságúra rakták a cserepeket, kutlicot nem hagytak, hanem a fal és a kemence 8. kép. Falsparhelt szobában. Mellette vakablak, valószínűleg tüzelőlyuk maradványa (Perőcsény, F. 11 954) közét a csempék magasságáig feltöltötték, megtapasztották, majd fehérre meszelték. Az egésznek a tetejét sárral tapasztották. Ugyanúgy jártak el az ajtó felőli oldalon is, ha a kemence testének építését nem közvetlenül a pitvar falánál kezdték. Ez esetben a cserepékkel is takarékoskodtak, mert csak fele annyira volt szükség, mintha mind a négy oldalról körüljárható lett volna a kemence.

12 Ipolytölgyesen, Vámosmikolán, Peracsényben olyan fajtát is említettek, melynek két sor cserép után egy vállrésze következett, mert a felső sort beljebb rakták. így a teteje kisebb lett, mint az alapja. Az ilyen csempekemencék tetejét is sárral tapasztották. Ennek tetején már nem lehetett aludni. Itt a fal melletti kuckót (kutlicot, szurgyikot) használták alvásra. „Díszes tetejű" csempekemencéről is van adatunk, Vámosmikoláról, Ipolytölgyesről, Szobról. Ezek tetejét kúpcserepekkel fedték le. A kúpcserepek vagy homorúan csúcsosodó, vagy alulról domborúan, kupolaszerűén magasodó csúcs366