Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Halász Péter–Suda Vilmos: Népi építészet és lakáshasználat változása a Börzsöny vidékén

hogy némelyiken még maguk is mosolyogtak, mint például a 34. képen látható szokolyai házon, amelyet kacsalábon forgó palotának nevezett a falu. Amíg tehát a korábbi időszak épületformája az egész falu közösségére jellemző, addig a húszas évektől épült lakóházak már egy-egy személy (tulajdonos vagy építőmester) ízlését, szépérzékét vagy éppen annak hiányát mutatják. A lakáshasználat: A lakóház belső rendjének változását tekintve már korántsem találunk olyan jelentős eltérést a vizsgált közsiégek között, bár itt is elmondhatjuk, hogy a „haladásban" Szokolya járt az élen, s a többiek szinte azonos módon, de időben kissé elmaradva követték. 35. kép. A pitvarból részben „kilógó" kemence (Perőcsény) Az I. világháborút követően a meglevő házakban egyre több szabadpitvart padlásoltak le. Több helyen — főiként Szokolyán — a muntli gerenda alá falat húztak, s a befedett kéményalját kamraként használták. A hagyományos parasztház középső helyiségének ily módon való átalakítása valóiságos szokássá vált, olyannyira, hogy a két világháború között épült házaknál gyakran ugyanígy helyezték el a kamrát, még akkor is, ha előtte nem konyha volt, hanem egy előszoba rendeltetésű helyiség. 342