Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Halász Péter–Suda Vilmos: Népi építészet és lakáshasználat változása a Börzsöny vidékén

20. kép. Szabadkéményes ház szerkezetének távlati képe (Perőcsény, Börzsönyi u. 21.) A sima tetejű tűzhelyet már a múlt század második felében kezdfe fölváltani a falbarakott masina

37

, ami úgy jött létre, hogy a padkába mélyedést vágtak a tűz számára, a tetejére lukas vaslapot tették, elöl pedig szabadon hagyták a nyílást (hamuluk), majd később ajtót tettek rá. A hamuluk alatt volt egy nagyobb, többnyire boltíves nyílás a száradni való tűzifa számára. Ennek a tüzelőberendezésnek már a belsejében égett a tűz, a füst pedig vagy a falból kiálló cilinderkéményen, vagy a pitvar és a szoba közti falba épített kéményen keresztül jutott fel a kürtőbe. A falbarakott masina mellett volt a vízmelegítő üstöt befogadó katlan. A masina további változásának háromféle módját figyelhettük meg a vizsgált területen. a) À századfordulótól kezdve kiszorult a szobából a kemence, amit Szokolyán és Diósjenőn kályhának neveztek, és azonkívül, hogy fűtötte a szobát, kenyeret, húst, tésztát is sütöttek benne. A kenyérsütés céljára rendszerint építették valahol az udvaron egy kenyérsütő kemencét, a falbarakott masina mellé 331