Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Halász Péter–Suda Vilmos: Népi építészet és lakáshasználat változása a Börzsöny vidékén

6. kép. A tetőszerkezet változása A) szelemenes, mestergerendás, B) fecskefarkos, C) fecskefarkos, D) koszorúgerendás, E) német kötésű, F) rekeszes (fiókos), G) kölkezett vagyon rakva a ház pitvarostól".

13 A sárból való építkezésnek kétféle változatát ismerjük. Régebben vertfalat vagy sárfalat készítettek, amihez először zsalut (salut) ácsoltak, s ezek közé rakták a sarat. Az összehordott földet meglocsolták, töreket kevertek bele, majd kapával átvágták. Miután berakták a zsalu közé, fából készült döngölőkkel erősen beleverték. Alapot nem ástak. A falba 20—25 centiméterenként ujjnyi vastag fűzfaágakat, gyertyánhusángokat, mogyoróveszszőket vagy venyigét fektettek, hogy növeljék a szilárdságát. Diósjenőn még rozsszalmából font zsúpkötelet is tettek a falba, a sarkokhoz pedig 8-as alakban összecsavart szalmafonatot, csücsköt raktak. Az így készült vert falú házakat bontáskor még ma is csak nagy üggyel-bajjal tudják szétverni. 317