Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor: Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között

81. kép). A ma meglevők közül legtöbb a kőfalú és gyakori az oszlopokon álló sövény- vagy fonott falú. A nagyobb gazdáknál téglaoszlopokon álló építményeket is látunk. Fedelük zsúp és újabban cserép (83—85. kép).

167 A kisebb gazdáknál (tíz hold alatt) általában nincs pajta, helyettük azonban majdnem 102. kép. Hosszúszekér behordásra előkészítve, hátulnézetben (Palást, MTA NKCS, F. 28 130. Fotó: Ikvai N.) mindenütt úgynevezett szárazhelet találunk (69. kép). Nagybörzsöny német települése a vizsgált falvaktól eltérő rendszerű. A telek szinte teljes egészében, U alakban körbe van építve. Ebben a rendben van a helye a telek végén vagy szemben a házzal a pajtának (schrein) is. Ipolytölgyesen egyetlen pajtát találtunk. Letkésen, Damásdon, Szobon hasonló a helyzet. Szabadban tárolják a padlásra fel nem fért takarmányt. Pilismaróton viszont újra megtalálhatók a kőalapú, vályogfalú pajták a telek végén. Az északi és az Ipoly on túli területeken a szérűk melletti pajtákról értesülünk. Bernecebarátiban a kertek alatt voltak régen a pajták, Kemencén ma is van néhány a Temető utcán. Délebbre nem 203. kép. Csatlókötél a behordószekéren (Palást, MTA NKCS, F. 28 131. Fotó: Ikvai N.) találtunk ilyen csoportos elhelyezést. Csáb községben 1920 körül mintegy harminc pajta volt még kinn a szérűkön (80—81. kép), farovásúak, zsúptetősek.

168 Az istállók mindenütt a házzal egy fedél alatt vannak. Az északi falvak hosszúfolyásai lakás, istálló, lakás ritmusban helyezkednek el a telken. 205