Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Dóka Klára: Az Ipoly menti falvak történeti statisztikája (1550–1848)
1589-ben — 99 családfő 1595-ben — 106 családfő — 23 idegen 1597-ben — 143 családfő 40 idegen 1600-ban — 90 családfő 38 idegen 1602-ben — 121 családfő 1603-ban — 121 családfő L605-ben — 120 családfő 1616-ban — 61 családfő 25 idegen Börzsöny, gabonatized 1574-ben 13 családfő 1597-ben 17 családfő 1587-ben 17 családfő 1601-ben 53 családfő 1589-ben 26 családfő 1602-ben 50 családfő 1592-ben 23 családfő 1603-ban 23 családfő 1593-ban 28 családfő 1604-ben 52 családfő 1594-ben 23 családfő Az adózó családfők létszáma a bor dézsma jegyzékben nagyobb. Bár figyelembe kell venni azt, hogy egyes években az összeírok az idegen szőlőtulajdonosokat nem választották el a helyiektől, azonban a tizedlajstromok a ténylegesen adózó családok (jobbágy, zsellér) együttes létszámát tüntetik fel. A bordézsmajegyzék szerint a szőlőtermelők száma a XVI. század második felében fokozatosan emelkedett, és 1597-re érte el a legfelső értéket (143), ezután 120-ra esett le a XVII. század elején. A gabonadézsma-összeírás értelmében a XVI. század második felében rövid emelkedés után visszaesés következett be, és mint a dicális összeírásoknál, itt is az 1597-es esztendő jelentette a mélypontot. Börzsönyben a porták száma követte a gabonatermelők létszámának alakulását. 1 portára általában 2 gabonatermelő család jutott. A börzsönyi tizedjegyzékek közül egyik sem hozható kapcsolatba a XVI. századi házösszeírással. A gabonatermelők száma a házak számának alig Vs-e, a szőlőtermelőké pedig kétszerese volt. Ez arra mutat, hogy a Börzsönyben lakó szőlőtermelők fele saját házzal nem rendelkezett. A szőlőtermelők létszámának XVI. századi növekedése módosítja az 1590-es években bekövetkezett pusztulásról alkotott képet. A portaszám csökkenésének Börzsönyben az volt az elsődleges oka, hogy az adózók egy része felhagyott eredeti életmódjával, és a jobban jövedelmező szőlőtermeléssel kezdett foglalkozni. A településen a gabonatermelés alárendelt szerepet játszott. Az 1580-as évek végén a lakosság х /з-а, az 1590-es évek végén 1 /ь-е, 1597-ben Ve-a volt csak gabonatermelő. A XVIII. század elején valamivel javult az arány. Nemcsak a gabonatermelő családok létszáma volt alacsony Börzsönyben, hanem a köves, lejtős, nehezen művelhető talajon a termelt mennyiség is ingadozott. 1587-ben 17 család 35,5 kepe 14 tizedgabonát adott, 1597-ben csak 23,5-et, 23 család 1592-ben 42-t, 1594-ben 39-et, 1603-ban 84,5-et. Bernece, bortized 13 családfő 28 családfő 22 családfő 1576-ban 1578-ban 1580-ban 15
